Wolfgang Schäuble a Bild am Sonntag című hetilapnak nyilatkozva emlékeztetett: az euró bevezetésekor Berlin álláspontja a volt, hogy a valutauniót össze kell kapcsolni a politikai unióval. Akkor ezt nem sikerült keresztülvinni.
“Sikerült viszont kiharcolni a stabilitási és növekedési egyezményt, amely felügyeli az egyes tagállamok pénzügyi politikájának határait, valamint biztosítani az Európai Központi Bank függetlenségét. Az elvi döntés tehát az volt, hogy a pénzügyi és a költségvetési politikát nemzeti hatáskörben kell szabályozni. Ha egyesek ezt most meg akarják változtatni, akkor lehet róla beszélni. Ami viszont nem fog menni: közösségi államkötvényeket kibocsátani az euróövezethez tartozó államok nemzeti adósságainak finanszírozása céljából” – szögezte le a német pénzügyminiszter.
Arra a kérdésre, vajon az úgynevezett euróövezeti kötvények nem jelentenének-e egy lépést a szilárdabb közös pénzügyi politika felé, Schäuble elutasítóan válaszolt.
“Az euróövezet jelenlegi összetétele esetén nem. Ezek az eurókötvények ugyanis pontosan azt helyeznék hatályon kívül, amiben eddig az euró stabilitásának a zálogát láttuk: aki nem gazdálkodik szolid módon, az magasabb kamatokat fizet. Aki jól gazdálkodik, az kevesebb kamatot fizet államkötvényeiért. A (közös) eurókötvények azt eredményeznék, hogy mindenki ugyanolyan, magasabb kamatlábat lenne kénytelen elfogadni. Az pedig nem lehet, hogy a közösségi adósságpolitika révén egyes államok engedjenek a csábításnak, és felelőtlenül viselkedjenek” – hangoztatta a Bild am Sonntagnak nyilatkozva a német pénzügyminiszter.
