“Attól, hogy az iratokat nyilvánosságra hozták, az Egyesült Államok nem szűnt meg az a nagyhatalom lenni, amely globális képességekkel rendelkezik, és döntő módon befolyásolja a világ külpolitikáját” – mondta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézete (SVKI) igazgatója csütörtökön.
A megcsappant bizalom helyreállítható, “sőt, a politikusok bele lesznek kényszerítve, hogy helyreállítódjon”, akkor is, ha lesznek még kínos közlések – mutatott rá a kutató, hangsúlyozva, “Amerikával tárgyalni kell, akár szövetségesként, akár ellenfélként”. Tálas Péter kifejtette, nem ért egyet azokkal a diplomatavéleményekkel, hogy a titkos iratok napvilágra kerülése tragédia vagy rémálom. Az elmúlt húsz évben a kül- és biztonságpolitika társadalmi meghatározottsága ugyanis sokkal nagyobb lett, és ennek a nyilvánosság bővülésével kell járnia – mondta.
Az elemző kifejtette, hogy nagy befolyással bíró nem állami politikai szereplők jelentek meg a kül- és biztonságpolitikában. A multinacionális vállalatok a kisebb államokat rá tudják kényszeríteni, hogy érdekeik szerint cselekedjenek. A 2001. szeptember 11-i, Amerika elleni merényletek óta a terrorista csoportokat is a kül- és biztonságpolitikára hatni képes tényezőknek tekintik. Ide tartoznak az állam nélküli nemzetek is, közöttük a koszovói albánok vagy az iraki kurdok.
Az SVKI vezetője rámutatott: a politikusok számára egyre fontosabb egy-egy politikai irányvonal, például az afganisztáni misszió támogatottsága, ezáltal a nyilvánosság felértékelődik, “már nem egy szűk politikai elit ügye a kül- és biztonságpolitika”.
Tálas Péter nem tartja rossznak a WikiLeaks-kiszivárogtatást, szerinte nem baj, ha a közvélemény néha a diplomáciai kulisszák mögé lát. “Egy picit ez a kiszivárogtatás le fogja rombolni a diplomácia mítoszát”, rádöbbenti majd a nagyközönséget, hogy a diplomáciát is hétköznapi, olykor gyarló, indulatos emberek művelik, akik sokszor kiabálnak, és nagyon kemény csörtéket vívnak egymással – mondta.
A WikiLeaks a szakértő szerint egyfajta demitizálást hajt végre. A világ elé tárul, hogy a nemzetközi diplomácia politikai árucsere, alkuk sorozata. Elmondta, hogy a szlovén elnök például csak annak árán találkozhatott Barack Obama amerikai elnökkel, hogy országa befogadott egy guantánamói foglyot.
Tálas Péter szerint a közvéleménynek tudnia kell arról, hogy ezek nagy küzdelmek, érdekek csapnak össze, még a szövetségesek között is. “A nemzetközi politikában van egy erősorrend, a nagyok alapvetően megpróbálják befolyásolni a kicsiket, és a kicsik megpróbálnak összefogni a nagyok ellen, még egy szövetségen belül is” – mutatott rá. Hozzátette, hogy a Nyugat szereti a kül- és biztonságpolitikát értékalapúnak láttatni, pedig ezek a lépések nem szívességből vagy humanitárius elvek alapján történnek.
A kutató szerint titkos tárgyalásokra és kompromisszumokra továbbra is szükség lesz, és a diplomácia a WikiLeaks-akciótól egyáltalán nem lesz átláthatóbb. “Nem félek attól, hogy megszűnne a diplomácia titkos, misztikus jellege, bár a bizalmi légkörre való hivatkozás gyakran sok kellemetlen dolgot elfed” – fogalmazott. Azzal kapcsolatban, hogy nyilvánosságra kerülhetnek-e drámai újdonsággal szolgáló okmányok, azt mondta: úgy érzékeli, nem a politikai döntésekhez vezető elképzeléseket hozza nyilvánosságra a WikiLeaks, hanem még nyilván sok szűrön áthaladó alapanyagokról van szó. “Ilyen értelemben nem gondolom, hogy olyan drámai dolgok derülhetnének ki” – mondta, és megjegyezte, a WikiLeaks a beígért 251 ezer titkos iratból eddig alig több mint ezret publikált, és ezek nem tartalmaztak igazán nagy meglepetést.
A kutató rámutatott: a kiszivárogtatás nem “egyszemélyes buli”, a portál alapítója, Julian Assange csak az arcát adja hozzá, nyilván matematikusok, hackerek és értelmiségiek csoportja áll az akció mögött. Az adatok közlése akkor is folytatódni fog, ha mindegyiküket letartóztatják. Közkinccsé akarják tenni az információkat, “ez ellen lehet küzdeni, de egy kicsit reménytelen” – fogalmazott.
A napvilágra került titkos amerikai diplomáciai sürgönyök nyelvezete kapcsán megjegyezte: óriási a különbség az amerikai és európai, a nagyhatalmi és kishatalmi politika között. A magyar diplomáciai jelentések is pontosak, de hiányoznak belőlük az amerikai jellegű minősítések. A világ lesajnálása inkább amerikai stílus – mondta, és utalt rá: az amerikai diplomatákat eleve úgy képezik, mint a világ legerősebb államának diplomatáit.
Tálas Péter nem ért egyet azzal a képzettel, hogy mostantól megváltozik a nyilvánosság szerkezete, és lépten-nyomon WikiLeaks-féle kiszivárogtatások fognak következni. Ez a közlés szerinte ugyanúgy egyszeri és megismételhetetlen esemény, ahogy a 9/11-es terrortámadás volt, nem jött be az a jóslat, hogy a kereskedelmi világközpontok világszerte kártyavárként fognak összeomlani.
