Az amerikai külügyminisztérium 2009 februárjában készített összesítést arról, hogy milyen épületek, tengeralatti távközlési kábelek, kikötők, gátak, olaj- és gázvezetékek, bányák, a közegészségügy szempontjából fontos gyógyszergyárak, csővezetékek, műholdak megsemmisülése jelentene súlyos veszteséget az országnak. Ezt az átfogó, áttekinthető dokumentumot közölte a WikiLeaks, amely a legvitatottabb akciójává válhat a BBC szerint.
Az egyértelműen fontos támaszpontok mellett megemlítenek például egy kongói kobaltbányát, egy kígyóméreg elleni szert készítő üzemet Ausztráliában és egy inzulin gyárat Hollandiában, védőoltásokat előállító gyógyszergyárakat Dániában, Németországban, Olaszországban, Ausztráliában, Franciaországban.
Még ennél is több ország létesítményei szerepelnek a listán, ezért a volt, brit külügyminiszter Sir Malcolm Rifkind azzal kommentálta az újabb kiszivárogtatást, hogy “a portál újabb bizonyítékát adta felelőtlenségének, szinte bűntényt követ el, hiszen a terroristákat az ilyen jellegű információk érdeklik”.
Robert McClelland, ausztrál igazságügyi miniszter ezután közölte, hogy országa konzuli segítséget nyújtana Julian Assange-nak, hiszen állampolgáruk, de ettől függetlenül elítélte, hogy a WikiLeaks amerikai titkos vagy bizalmas diplomáciai iratok százezreit hozta nyilvánosságra. Ő is egyetértett azzal, hogy a honlap veszélybe sodorta az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát “rendkívül felelőtlenül”.
“A szólásszabadság egy dolog, azt mindannyian tiszteljük, de ugyancsak tiszteljük az emberek szabadságát és jogát arra, hogy félelem nélkül éljenek” – tette hozzá.
