Ez lesz az első parlamenti választás Koszovóban azóta, hogy a volt szerb tartomány 2008. február 17-én kihirdette függetlenségét.
A voksolás csak jövő ősszel lett volna esedékes, de előre hozták előbb februárra, majd idén decemberre, miután Fatmir Sejdiu államfő lemondása kormányválságot okozott; az államfői tisztség megüresedésével kiújultak a személyi és politikai ellentétek a kormánypártok között.
Összesen 29 politikai tömörülés száll harcba a 120 parlamenti képviselői helyért, amelyből 20 a Koszovóban élő kisebbségeknek van fenntartva, tíz a szerbeknek, a többi a romáknak, a törököknek, az askáli és egyiptomi közösségnek és a Koszovó legdélibb szegletében élő muzulmán szláv goraniknak.
A két legerősebb párt két régi ellenfél, a Hashim Thaci kormányfő vezette Koszovói Demokratikus Párt (PDK) és a vele 2007-től idén őszig nagykoalícióban kormányzó Koszovói Demokratikus Liga (LDK). Megfigyelők szerint Thaci pártja számíthat a legtöbb szavazatra, a voksok bő 30 százalékára.
A PDK lehetséges koalíciós partnereként a kisebbségi pártok mellett a milliárdos üzletember Behgjet Pacolli pártja, a Szövetség az Új Koszovóért (AKR) vezette, hét kis pártból álló szövetséget emlegetik.
A fő ellenfél, az LDK élére nemrég a főváros, Pristina népszerű polgármestere, Isa Mustafa került. Neki sem sikerült azonban visszacsábítania a pártba az alapító legenda, a néhai Ibrahim Rugova fiát. Uke Rugova inkább a hágai Nemzetközi Törvényszéken szerbek és cigányok megkínzásával és megölésével vádolt volt gerillaparancsnok – és kormányfő – Ramush Haradinaj pártjával, a Szövetség a Jövőért (AAK) párttal kampányol.
Rajthoz áll a választásokon az Albin Kurti vezette ultranacionalista szervezet, a Vetevendosje (Önrendelkezés) is, amely – egyedüliként a mezőnyben – nyíltan érvel Koszovó és Albánia egyesítése mellett.
A kampányban ezt leszámítva is elhangzottak érdekes kijelentések, különféle vádak, viszonvádak és teljesíthetetlen ígéretek. Thaci például azt vetette az LDK miniszterelnök-jelöltjének a szemére, hogy képes lenne lemondani Szerbia javára – a zömmel szerbek lakta – Észak-Koszovóról. A kormányfő emellett 50 százalékos béremelést ígért a tanároknak, mire Isa Mustafa megígérte ennek a dupláját.
Thaci várhatóan sok bírálatot fog kapni a kampány “hivatalos” részében, a hátralévő tíz napban amiatt, hogy a függetlenség kikiáltása óta eltelt majdnem három év, és az ENSZ-tagállamok többsége még mindig nem ismerte el az önálló Koszovót; ezt eddig alig több mint 70 ország tette meg, igaz, köztük olyan befolyásosak is, mint az Egyesült Államok, az Európai Unió nagy tagállamai, Japán és Szaúd-Arábia.
A választások után megalakuló új kormánnyal szemben az a nyugati országok első számú elvárása, hogy kezdje meg a párbeszédet Belgráddal a Koszovóban élők mindennapjait érintő, a függetlenség kikiáltása óta rendezetlen kérdésekről.
