“Magyarország kőolaját cseréli el orosz gázra” – ezzel a címmel közölt kedden cikket a Kommerszant. – “Vlagyimir Putyin miniszterelnök ma megvitatja magyar kollégájával az orosz kőolaj- és gázüzlet magyarországi problémáit. Magyarország Moszkvától engedményeket vár a Mol és a Malév árában, amelyeket meg akar vásárolni az orosz féltől, és cserébe esetleg atomenergetikai és gépipari szerződéseket, és/vagy a magyarországi gázeladásokra vonatkozó kedvezményeket ajánlhat fel” – írta a lap.
Nem volt még áttörés
A Kommerszant idézte Martonyi János külügyminiszter hétfői nyilatkozatát arról, hogy Magyarország a gazdasági kulcskérdésekben megállapodások aláírására számít. Rámutatott azonban: az orosz kormányhoz közel álló forrásai szerint Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Viktor Zubkov orosz miniszterelnök-helyettessel folytatott múlt heti tárgyalásain nem született eredmény. Emellett a lap felidézte, hogy Putyin pénteken Németországban “mindenféle törvény és szabály megsértésének” minősítette azt, ami a Molnál a Szurgutnyeftyegazzal történik.
A Kommerszant szerint hasonló a helyzet a Malév magyar légitársasággal is. Budapest szeretné megvásárolni a még orosz tulajdonban lévő részt, de erre nincs pénze, amint a Mol-rész megvásárlására sem – írták a szerzők, Natalja Grib, a lap rovatvezetője és Fjodor Lukjanov budapesti tudósító.
Budapesti forrásokból úgy tudja a lap, hogy ilyen körülmények között Budapest “csomagot” akar felajánlani Moszkvának, amely érdekes lehet az orosz félnek: a gázbeszerzés, a magyar atomerőmű új tömjének építése, és az új budapesti metróvonalhoz szükséges vagonok szállítása terén.
Gázos helyzetek
A Kommerszant azt is megemlítette, hogy az orosz gáz magyarországi szállításaival is problémák vannak. A Gazprom a német E.ON-nal közös Panrusgaz közvetítő útján szállítja a gázt, de Magyarországon szeptemberben visszamenőleges hatállyal, január 1-től új, 1,05 százalékos adót vezettek be egyebek között az energetikai szféra számára. A közvetítő azonban egyszázalékos bizományosi díjjal dolgozik, s az új adó ráfizetésessé teszi a céget. Emellett a kormány kötelezi a piaci szereplőket, hogy a gáz lakossági árát a szabadpiaci árból kiindulva határozza meg. A Kommerszant forrásai szerint mindezek miatt az E.ON fontolgatja, hogy kivonul a magyar piacról, a Gazprom pedig még nem tudja, mit tegyen, és arra számít, hogy a kormányfői találkozón sikerül rendezni ezt a kérdést.
Mihail Korcsemkin, az East Europa Gas Analysis amerikai tanácsadó cég vezetője úgy vélekedett a lapnak nyilatkozva: a hosszú távú szerződések alapján érkező gázt nehéz a szabadpiachoz igazított árakon eladni, mert az előbbi mindig drágább. “Ebben az esetben lehet emelni a gáz árát az ipari felhasználóknak, vagy kormányzati döntéssel kivételt lehet tenni a gázszállítókkal” – mondta a szakértő.
Végül egy magyarországi gázpiaci forrást idézve a Kommerszant azt írta: a magyar vezetés érdekelt lesz abban, hogy a gázszféra területén kompromisszum szülessen, már csak azért is, mert a hosszú távú gázszállítási szerződés 2015-ben lejár, és Budapest szeretné 2030-ig meghosszabbítani.
A náci szövetség és Horthy is előkerült
A Regnum orosz sajtóügynökség a miniszterelnöki találkozóval kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy 2011 első fél évében Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökének tisztségét. “Az uniónak szóló magyar program a példátlan tömegtámogatásnak örvendő Orbán Viktor kormányprogramjának egyenes folytatása.
Ez a politika Oroszországhoz egész sor radikális elképzelést címez, amelyeket az EU régi tagjaira az +új Európa+ képviselői igyekeznek rákényszeríteni, s ez utóbbiakhoz tartozik Magyarország is. Ezek között van a kommunizmus és a nácizmus azonos kezelése, amely Oroszországgal, mint a Szovjetunió utódával szembeni fokozódó szemrehányásokat alapoz meg. De ebbe a körbe tartozik az energetikai biztonsággal – más szóval az Oroszországtól való energetikai függetlenséggel – kapcsolatos retorika is, amely az elementáris vállalati-bürokratikus konkurencia leplezésére szolgál.
Mintha Magyarország nem lett volna a náci Németország és Hitler leghűségesebb szövetségese, és mintha az országban nem folyna az etnikai nacionalizmus és Horthy kormányzó újjászületése, mintha nem a magyar gazdaság lenne az Európai Unióban a legkevésbé hatékony az energiafelhasználásban” – írta a szerző.
A Regnum elemzésében úgy vélte: Orbán Viktor látogatása Moszkvától “nem csupán a tisztességtelen magyar demagógia és konkurencia határozott visszafogását követeli meg”, hanem azt is, hogy az eddiginél szélesebb pillantást vessen az EU nem nagyon finom retorikája mögé bújó ország körülményeire és indítékaira.
“Oroszország állami érdeke, hogy Magyarország szuverén államként és az EU tagjaként baráti partner legyen, és a kétoldalú partnerségnek minden esélye megvan arra, hogy ne csupán a gazdaságra támaszkodjon, hanem annak megértésére, hogy országaink történelmi sorsa nem csupán az ellenségeskedéshez, hanem az ésszerű szolidaritáshoz is alapot ad” – hangsúlyozza a cikkíró. A Regnum kitért arra is: az idei parlamenti választások után Magyarország politikai tájképe teljesen megváltozott, a Fidesz, és vezetője, Orbán Viktor hosszú időre – 8, vagy akár 12 évre – jutott hatalomra, és ezt a körülményt a Magyarországgal kapcsolatos orosz külpolitikában is figyelembe kell venni.
