„A nyugati világ és Oroszország között egy nagy történelmi szövetség kialakulásának a napjait éljük” – fogalmazott a magyar miniszterelnök a NATO-csúcsértekezlet alatt, a NATO-Oroszország Tanács ülése előtt adott nyilatkozatában.
Szerinte ez a folyamat azért is nagyon fontos Közép-Európa számára, mert voltak már olyan kiegyezések a történelemben, amelyeknek ez a térség „nem haszonélvezője, hanem szenvedő alanya” volt.
A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy az EU mind több tagállama alakít ki egyre komolyabb gazdasági, beruházási együttműködést Oroszországgal. A NATO már nem ellenfélnek, hanem partnernek tekinti Moszkvát, az oroszok pedig tagságra törekednek a Kereskedelmi Világszervezetben – mondta Orbán, és úgy vélekedett, hogy „ezek a mozdulatok előbb-utóbb találkozni fognak”, a nyugati világ és Oroszország között történelmi szövetség alakul ki.
Közép-Európának a szempontját azonban – tette hozzá – fel kell vetni, hiszen a térség függetlenségéről, gazdasági mozgásteréről, autonómiájáról, szuverenitásáról van szó. Közép-Európának is meg kell kapnia a megfelelő figyelmet ebben a globális jelentőségű kiegyezésben – szögezte le. Mint mondta, több témában – a katonaitól a kereskedelempolitikai vonatkozásokig – Közép-Európa számára nyújtandó garanciákra gondol.
„Egyelőre szerényen, halkan, egyedül vetjük fel ezt a dolgot” – mondta Orbán Viktor, de hozzátette, hogy szerinte az elkövetkező két-három évben ezek a hangok fel fognak erősödni, és ezek a kérdések a tárgyalóasztalra fognak kerülni.
A NATO-csúcs egyéb témáival kapcsolatban a magyar kormányfő egyebek közt felhívta a figyelmet arra, hogy a rakétavédelem nem teszi szükségtelenné a nukleáris elrettentés fenntartását.
„Nem elég a pajzs, kard is kell hozzá” – jegyezte meg. Kiemelte, hogy az oroszok nem fognak részt venni a NATO rakétapajzsának fenntartásában, de saját rakétavédelmi rendszerük együttműködhet a NATO-éval.
Kitért arra, hogy a NATO-EU viszony érdemi szorosabbra fűzését gátolja a Ciprussal kapcsolatos török-görög szembenállás. „Ez minden EU-elnökség számára komoly kihívás” – állapította meg, hozzátéve, hogy ebben évek óta nincs előrelépés.
Afganisztánt illetően Orbán felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország erősítette a maga részvételét, most pedig a szövetségesek megállapodtak abban, hogy egységesek maradnak, „senki nem lép ki” egyoldalúan a közös küldetésből.
A Balkánnal kapcsolatban a miniszterelnök megállapította, hogy az „befejezetlen munka”. Az állapotok javultak ugyan a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest, de a balkáni országok némelyikének még mindig nem világos a jövő perspektívája. Orbán Viktor szerint az EU-nak is van teendője, de a NATO-nak is, hiszen a szövetség bővítését ki kell terjeszteni az egész Balkánra.
