Malcolm McCusker közlését a Sydney Morning Herald című ausztrál újság, illetve az ABC televízió ismertette. Az ügyvéd tudatta a bírósággal, hogy bár ezért nem követelnek kártérítést, soha nem volt indokolt védencét kiadatási őrizetbe helyezni.
Zentai az idén sikerrel fellebbezett az ellen a belügyminiszteri döntés ellen, hogy kiadható Magyarországnak. Kiadatását Brendan O,Connor ausztrál belügyminiszter 2009. november 12-én hagyta jóvá, miután az illetékes ausztrál bíróságok megállapították, hogy fennállnak a kiadatás jogi feltételei. Zentai ügyvédei fellebbezést nyújtottak be a szövetségi bírósághoz a miniszteri döntés ellen, arra hivatkozva, hogy az hibás, mert Zentait Magyarországon hivatalosan nem vádolták meg semmivel, csupán kihallgatni akarták. Ezenkívül a kormány nem vette figyelembe a gyanúsított rossz egészségi állapotát és azt, hogy ausztrál állampolgárként 60 évig példamutató életet élt – érveltek.
A Neil McKerracher vezette perthi szövetségi bíróság július elején azzal az indokkal adott helyt a fellebbezésnek, hogy a belügyminiszternek módja lett volna másképp is dönteni, de ez ügyben rosszul tájékoztatták. A háborús bűn gyanúja nem indokolja a kiadatás elrendelését – állapította meg McKerracher. A magyar Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) áprilisban azt közölte, hogy a vádemelés nem feltétele a kiadatási kérelem előterjesztésének.
A gyanú szerint Zentai 1944 novemberében Budapesten két társával megvert és megkínzott egy zsidó fiatalembert, aki belehalt a bántalmazásba. Zentai ártatlannak vallja magát, azt állítja, hogy a kérdéses időpontban nem volt Budapesten. A magyar állam 2005 tavaszán kérte Zentai kiadatását. Ezt követően tartóztatták le Perthben.
