Az 1993-ban bevezetett jogszabály szerint a fegyveres erők kötelékében szolgáló személyek nem kötelesek elárulni nemi identitásukat, ám akiről kiderül, hogy homoszexuális, azt a Pentagonnak kötelező leszerelnie.
Választási kampánya idején Barack Obama elnök ígéretet tett a “ne kérdezd, ne mondd el” törvény visszavonására, ám az erről hozott, támogató képviselőházi döntést idáig nem követette hasonló szenátusi határozat, pedig a Log Cabin Republicans folyamodványa nyomán októberben egy szövetségi bíró alkotmányellenesnek minősítette.
Az igazságügyi minisztérium hivatalból megfellebbezte az ítéletet, aminek eredményeképpen a fellebbviteli bíróság mindaddig engedélyt adott a törvény alkalmazására, amíg a testület ki nem vizsgálja az ügyet.
Ezt támadta meg a Log Cabin Republicans, amely arra kérte a legfelsőbb bíróságot, hogy avatkozzon közbe és függessze fel az ideiglenes engedélyt. Az ügy a fellebbviteli bíróságon folytatódik majd.
Az egyre bonyolultabbá váló jogi eljárás közepette a Pentagon fokozatosságra törekvő, átmeneti megoldásokat dolgozott ki a homoszexuális jelentkezők besorozásával kapcsolatban. Több katonai vezető pedig úgy vélekedett, hogy a tilalom azonnali feloldása alááshatja a katonai műveleteket, a harci szellemet és a toborzást.
Egy, a Pentagon által a közelmúltban elvégeztetett felmérés ugyanakkor megállapította, hogy a nyíltan homoszexuális katonák megjelenése a haderő kötelékében csak minimális veszélyt jelentene az amerikai háborús erőfeszítésekre.
A szenátus a tervek szerint a jövő héten tűzi napirendjére a kérdést.
