A holland rendszer nyugodtan biztathatja otthon szülésre a kismamákat, ugyanis jól szervezett kórház- és mentőhálózat gondoskodik az ellátásról, ha komplikációk merülnek fel. Az első szülésüket otthon tervező nőknek végül felét szállítják kórházba, második és további szüléseknél ez az arány már csak húsz százalék.
Ha egy holland nő kisbabát vár és a terhesség során minden rendben zajlik, lehetséges, hogy úgy szüli meg gyermekét, hogy a kilenc hónap alatt orvossal nem is találkozik. A terhesség hatodik hete után találkozik először a választott bábával, aki megvizsgálja és akivel megbeszéli, otthon vagy kórházban akar-e szülni. Aki az utóbbit választja, annak a biztosítójával is egyeztetnie kell arról, vajon biztosan minden kórházi költséget állnak-e.
Az is az anya döntése, hogy a szülés közben igényel-e fájdalomcsillapítást, vagy sem. A hollandok a természetes szülés hívei, ezért ezt külön kérni kell. A legtöbb kórházban pedig munkaidő után (vagyis miután az aneszteziológusok hazamentek) nincs is lehetőség érzéstelenítésre. Igaz, manapság sok holland nőgyógyász lobbizik azért, hogy ez változzon, és bárki bármikor kaphasson érzéstelenítést.
A holland rendszer legvonzóbb eleme a „kraamzorgrendszer”: a szülés után egy hétig segítséget kap az anya. Jól képzett nővérek mennek ki mindenkihez, és vizsgálják az újszülöttet és az édesanyját mindennap. Emellett segítenek, amiben tudnak: megmutatják, hogyan kell szoptatni, pelenkázni és elaltatni a kicsit, vigyáznak a nagyobb gyerekekre vagy akár főznek valamit és elvégzik a kisebb házimunkákat.
