“Utasítottuk a tárca regionális igazgatóságait, hogy akadályozzák meg a romák szervezett kivándorlását” – mondta a külföldi médiának tartott szófiai sajtóértekezletén a miniszter, utalva arra, hogy hálózatok szervezik a cigányok kiutazását az uniós országokba, ahol azután feketén dolgoztatják őket.
“A bolgár kormány komplex stratégia kialakításán dolgozik, hogy összefogja az állami intézmények ez irányú erőfeszítéseit”, mindenekelőtt a gyerekek beiskolázása terén – fűzte hozzá.
Jövőre szeretnének csatlakozni a schengeni egyezményhez
Bulgária azt reméli, hogy Romániával együtt 2011 első felében csatlakozhat a személyek szabad áramlását biztosítani hivatott uniós térséghez – hangsúlyozta Cvetanov a keddi eseményen. A romakérdés azonban feszültséget keltett az unió tagjai között.
Franciaországból idén több száz illegálisan ott tartózkodó bulgáriai és romániai cigányt küldtek haza, s a francia hatóságok bírálták a két országot, amiért keveset tesznek a romák hazai helyzetének javításáért. Az olasz hatóságok szintén keményen léptek fel a külföldről érkezett romákkal szemben.
Megfigyelők szerint az a tény, hogy az unióhoz 2007-ben csatlakozó két balkáni országnak nem sikerült meggátolnia a roma kisebbség külföldre tódulását, meghiúsíthatja Szófia és Bukarest schengeni csatlakozási törekvéseit. Cvetanov nyilvánvalóan erre reagált a romák integrációjára irányuló kormányzati lépések bejelentésével.
A 7,2 milliós lakosságú országban mintegy 700 ezres cigány kisebbség él, többségük teljes szegénységben. A miniszter megismételte: országa maradéktalanul felkészült arra, hogy a schengeni övezet tagja legyen, és őrizze az övezet külső határát, miután a Brüsszeltől erre kapott támogatásból megerősítette határainak ellenőrzését.
Szófia és Bukarest azt reméli, hogy már márciusban csatlakozhat az övezethez, amelynek Nagy-Britannia, Írország, Bulgária, Románia és Ciprus kivételével minden EU-ország tagja. Európai források azonban a francia hírügynökségnek azt mondták, hogy ezt nem hagyják jóvá.
400 családot telepítettek ki
Négyszáz roma család került katasztrofális helyzetbe a bulgáriai Jambol peremén, miután a város önkormányzatának utasítására óta a földdel tették egyenlővé azokat a lepusztult panelházakat, amelyekben eddig éltek, s a lakók a szomszédos mezőn kényszerültek tanyát verni.
A sebtében tákolt szükséghajlékokban rettenetes állapotok alakultak ki, néhány gyermeket már kórházba kellett szállítani – hívta fel a figyelmet egy bolgár gyermekvédő szervezet.
A mára szomorú nemzetközi hírnévre szert tevő, úgynevezett “20-as tömböt” még az 1980-as évek elején húzták fel, hogy rendes lakhatást biztosítsanak a környék addig földpadlós kunyhókban tengődő mintegy száz roma családjának. A panelházas negyedben azonban hamarosan rendkívüli szegénység alakult ki, amelyet az ott lakók egészségének romlása, valamint az írástudatlanság, a prostitúció, az alkoholizmus és kábítószerezés elterjedése kísért. Azok a kevesek, akik munkát találtak, gyorsan elköltöztek, míg a többiek teljes nyomorba zuhantak.
E jelenségektől több mint egymillió cigány szenved Bulgáriában, amely a kommunizmus összeomlása után gazdaságilag igen nehezen állt talpra.
Valódi gettó volt
A jamboli házrombolásról a Nemzeti Hálózat a Gyermekekért elnevezésű bolgár gyermekvédő szervezet számolt be, élesen támadva a kelet-bulgáriai kisváros vezetését. Jelentésük szerint az önkormányzat folyvást arról beszélt, hogy rendezni akarja a “20-as tömb” problémáját, valójában azonban minden jó kezdeményezést rendre elvetett. A lakónegyed az évek során valódi gettóvá változott, amelyből idővel kikapcsolták az áram- és a vízszolgáltatást, végül pedig a bérleti szerződéseket is felbontották, miután az ott lakóktól már senki sem tudta behajtani a lakbért.
2010 áprilisában az új polgármester, Georgi Szlavov konferenciát szervezett, amelyen a kormány képviselői mellett az ENSZ gyermekvédelmi alapja (UNICEF) és néhány nem kormányzati szervezet is képviseltette magát. A tanácskozáson újabb terveket kovácsoltak, hogy legalább hozzáfogjanak a jamboliakat fenyegető szociális katasztrófa megoldásához, az ígéretekből azonban semmit sem valósítottak meg a szervezet szerint.
Májusban azután a hatóságok veszélyesnek nyilvánították a házak műszaki állapotát, s a lakókkal közölték, hogy ki kell hurcolkodniuk. A romák között harag és kétségbeesés lett úrrá, egyesek hozzáláttak, hogy saját kezűleg szétbontsák lakásaikat, s miután egy gyermeket agyonnyomott egy lezuhanó betongerenda, a polgármester utasítást adott a rendőrségnek a terület kiürítésére, s fémkerítést emeltetett a negyed köré. Egyik napról a másikra családok százai váltak hajléktalanná, kényszerűen korábbi berendezési tárgyaikból, ablaktáblákból, fóliákból és fa raklapokból tákolva maguknak menedéket a szomszédos mezőn.
Azóta a helyzet csak tovább súlyosbodott. A hőmérséklet Jambolban lassanként fagyponthoz közelít, az őszi esőktől sártengerré változott a kisváros határa, s a cigány családok életkörülményei tarthatatlanná váltak. A Nemzeti Hálózat a Gyermekekért most azt szorgalmazza, hogy nagy számú roma kisgyermeket édesanyjukkal együtt vegyék szociális gondozásba. A többieknek csak az a remény marad, hogy az idei tél talán nem lesz túl szigorú.
