A magyar külügyminiszter Izraelbe látogatott, hogy a közelgő uniós elnöki poszt betöltése előtt tárgyaljon a térség vezetőivel. A magyar külügyér a Jerusalem Post nevű jobboldali izraeli lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, a palesztinoknak vissza kellene térniük a tárgyalóasztalhoz, és kerülni az egyoldalú lépéseket, melyek a békés megegyezés létrejöttét fenyegetik. Hozzátette azt is, illene tartózkodniuk a terrorcselekményektől. Az izraeliektől a megszállt területeken folyó építési moratórium „valamilyen formában” történő meghosszabbítását várná el Martonyi János.
Martonyi hisz a diplomáciában
A magyar külügyminiszter voltaképpen az uniós középvonalas, mindkét féllel szemben megértő politikai vonalat követte nyilatkozatában, és nem ment bele apróbb részletekbe, amelyekkel egyik vagy másik fél ellenszenvét kivívhatta volna. Az Iránnal kapcsolatos magyar kormányzati elképzelések azonban jelentősen eltérnek a Benjamin Netanjahu által képviselt, a katonai csapás lehetőségét továbbra is elrettentésként alkalmazó izraeli politikától.
A magyar külügyminiszter a térségre és az Európai Unióra nézve is jelenetős fenyegetésnek nevezte az iráni külpolitikát, ugyanakkor Martonyi János kiemelte: az unió és az Egyesült Államok által a közelmúltban bevezetett szankciók jóval keményebbek a Biztonsági Tanács korábbi intézkedéseinél, ezért ki kell várni, milyen hatással lesznek a perzsa külpolitikára.
Martonyi János izraeli útját megelőzően látogatást tett az Izraellel kiegyensúlyozott diplomáciai viszonyt ápoló Jordániában is, ahol Abdullah jordán királlyal tárgyalt. Az uralkodó tájékoztatta arról, hogy még mindig bízik a béketárgyalások újraindításának lehetőségében. A magyar külügyminiszter izraeli tartózkodása alatt találkozott kinti kollégájával, Avigdor Liebermannal, valamint az izraeli magyar zsidó közösség tagjaival is. Kedden Szalam Fajjaddal, a Palesztin Hatóság miniszterelnökével és Rijad al-Malki külügyminiszterrel tárgyal hazautazása előtt.
Felértékelődik hazánk közel-keleti árfolyama
A közel-keleti látogatás jelentősége Magyarország közelgő uniós elnökségében rejlik. Bár egységes uniós külpolitika Catherine Ashton uniós főképviselő megválasztása óta sem létezik, az elnöklő állam megszólítása legalábbis lehetőséget ad a közel-keleti békefolyamat mindkét résztvevőjének arra, hogy saját agendáját a felszínen tartsa. Uniós viszonylatban Magyarország egyébként kimondottan jó viszonyt ápol a zsidó állammal, ugyanakkor kiegyensúlyozott a kapcsolata a palesztin vezetéssel is.
Izraeli matiné a Parlamentben
A kiegyensúlyozott államközi viszony ellenére Izrael említése mindig felkavarja az állóvizet a Parlamentben, így történt ez hétfő este is. Az Országgyűlés a hét elején elsöprő többséggel fogadta el az EU-tagállamok és Izrael közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodást és annak módosításait. A már egyébként régóta létező megállapodás kihirdetését nem mindenki üdvözölte az Országházban.
Balczó Zoltán, a Jobbik vezérszónoka a magyar földön golfpályának álcázott kibucok építéséről és az izraeli befektetők gazdasági térnyeréséről értekezett. Újra elhangzottak a jobbikos honatyák által legtöbbször idézett politikus, Simon Peresz Magyarország felvásárlásáról szóló mondatai is, melyeket a vezérszónok idézett hosszasan.
Morvai Krisztina EP-képviselő is felkapta a fejét Izrael említésére és az EU-tagállamok és az ország közötti társulás elleni indoklásként csecsemőgyilkosságokkal és széttépett emberekkel kívánta meggyőzni az országgyűlési képviselőket.
Németh Zsolt külügyi államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a megállapodást már 1995-ben megkötötték és csupán ennek módosításairól és kihirdetéséről szól a szavazás. Hozzátette, ebből is látszik, hogy bizonyos embereknek szinte mindenről ugyanaz jut az eszébe. A jobbikos képviselők megszólalásait a radikális párt kórképeként jellemezte a fideszes külügyi államtitkár. Németh Zsolt kiemelte, hogy az igazságnak mindig két oldala van, az emberi jogok tekintetében pedig mindkét félnek be kell tartani a nemzetközi normákat, a magyar fél és az unió feladata többek között ennek ellenőrzése. Ezt követően huszárvágással lefordította az egyébként a Jobbik mérsékeltebb szárnyához tartozó Balczó azon kijelentését, hogy Izraelnek nincs helye az Európai Unióban arra, hogy a zsidóságnak nincs helye Európában. Ezt később Balczó Zoltán felszólalásában kikérte magának.
Némi zavart okozott még, hogy Pörzse Sándor jobbikos képviselő „leszarházizta” szocialista kollégáját, Bárándy Gergelyt, amikor utóbbi Vona Gábort, a Jobbik frakcióvezetőjét illette holokauszttagadás vádjával. Az eset miatt rendkívüli házbizottsági ülést is összehívtak, ahol a jobbikos képviselő úgy fogalmazott, elragadtatta magát és elnézést kért azoktól, „akik nem értenek egyet kijelentésével”.
A Jobbik és a független képviselők nemmel szavaztak, az LMP frakció pedig felerészben tartózkodott a szavazáson. Az MSZP és a Fidesz frakció is igennel szavazott megállapodás kihirdetésére.
