A 7127-es rajtszámot viselő, 34 éves chilei sportembernek a táv felénél jegelni kellett a térdét, hogy onnét legalább gyalogosan teljesíteni tudja a 42 kilométert. A finist már ismét futva tette meg, és így a Staten Island-i rajttól 5 óra 50 perc és 51 másodperc alatt jutott el a Central Parkban meghúzott célig. Akaraterejének és rajongói biztatásának köszönhetően nem adta fel a versenyt, amelyen ezúttal 45 ezer futó állt rajthoz.
“Érdemes volt ilyen messzire eljönnöm, hogy lefussam a maratont, mert példát akarok mutatni az embereknek. Meg akarom győzni őket arról, hogy elérhetik azt, amire vágynak az életben” – mondta célba érkezése után Pena.
“Küzdöttem ezen a maratonon, magammal, a fájdalommal, de eljutottam a célig. Rá akarom venni az embereket arra, hogy találjanak magukban bátorságot és erőt a nehézségek legyőzéséhez. Nézhettem volna a versenyt, lehettem volna díszvendég, de vállalni akartam azt a kihívást, amit a futás jelentett” – tette hozzá.
Edison Pena egyike volt annak a 33 chilei bányásznak, aki az augusztus 5-én bekövetkezett bányaomlás miatt 600 méter mélyen a föld alatt rekedt. Október közepén, tizenkettedikként mentették ki az Atacama sivatagban lévő San José réz- és aranybányából. A föld alatti fogság idején a fiatalember, hogy edzeni tudjon, bokáig levágta bányászbakancsa szárát, és mindennap 9-11 kilométert futott egy 900 méter hosszú tárnában. Egészen addig, amíg az is be nem omlott. Társai már csak úgy hívták, hogy a “Futó”.
“Futás közben mindig arra gondoltam, hogy győznöm kell a sorssal szemben” – emlékezett vissza. “Minden alkalommal azt üzentem a bányának, hogy le tudom győzni… És megtettem.”
Pena a versenyt megelőző napokban az amerikai televíziók sztárja lett, mert ugyan nem tud jól angolul, de lelkes Elvis-rajongó, és a Király összes klasszikusának szövegét betéve tudja. Ezt be is mutatta a nézőknek alig néhány héttel azután, hogy éneklésével a társaiban tartotta a lelket. Noha évek óta nem versenyzett, október 24-én Chilében rajthoz állt egy triatlon-csapatviadalon.
