A kormányfő a kínai Hold-program újabb eseményét, a Csang’o-2 (Chang’e-2) eredményes működését ünneplő rendezvényen vett részt a tudomány és technika, valamint nemzetvédelmi ipar közös főhatóságánál, ahol beszámoltak neki a legfrissebb fejleményekről.
Az október elsején felbocsátott, jelenleg Hold-körüli pályán keringő űrszonda által továbbított felvétel a Szivárvány-öbölről (Sinus Iridum) készült 18,7 kilométeres Hold feletti magasságból, október 28-án. A kép egy kelet-nyugati irányban nyolc kilométer széles és észak-déli irányban 15,9 kilométer hosszú területet fog át.
Sajtóbeszámolók szerint a mostani – második – kínai ember nélküli holdszonda más jellegű hasznos terhet vitt magával, mint a 2007 októberében felbocsátott és 16 hónapig szolgált elődje. Ezen kívül: más oldalról közelítette meg a Holdat, s felszereltsége technikailag korszerűbb. A Csang’o-1 háromdimenziós felvételei egyébként az akkor rendelkezésre álló legnagyobb felbontású képek voltak; segítségükkel térképezték fel az égitest felszínét és választották ki a későbbre tervezett leszállás helyszínét.
A Csang’o-3 önjáró szonda prototípusa is már jó ideje elkészült, űrbe juttatására, illetve a leszállóegység landolására valószínűleg még 2013 előtt sor fog kerülni. Másfél méter magas, kétszáz kilogramm tömegű holdjárója több hónapig végez majd kutatásokat, talajelemzéseket.
A kínai Hold-program részeként 2008-ban a Sencsou-7-tel (Shenzhou) három kínai űrhajós hajtott végre űrutazást, egyikük űrsétát is tett. A három szakaszra osztott kínai űrprogram szerint még 2017 előtt egy újabb lépés lesz majd a Holdról származó minták begyűjtése. A szakemberek szerint a mintegy két kilogrammnyi holdmintát egy, az utolsó szovjet holdszondára, a Luna-24-re hasonlító űreszköz hozná vissza.
2024 körül mindezt a kínai űrhajós holdra szállása követné.
Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a világon a harmadik ország, amely saját fejlesztésű űreszközzel embert küldött a világűrbe. Az első kínai űrhajós, Jang Li-vej (Yang Liwei) volt, a Sencsou-5 űrhajón utazott 2003-ban.
A kínai holdkutatás célja többirányú: a tudományos, nemzetgazdasági és nemzetvédelmi szempontokon túl Kína bizonyítani szeretné, hogy magas technikai és technológiai háttérrel rendelkezik, korszerű rakéták előállítására, piacképes műholdak gyártására és felbocsátására képes.
