A cikk előzménye, hogy a Profil című hetilap csütörtökön részleteket közölt egy titkos hangfelvételből, amelyen az ÖBB felügyelőbizottsága 2008 februárjában a magyar Geuronet Bt.-vel 2007-ben kötött tanácsadói szerződésről, és ezzel kapcsolatban a Profil szerint korrupcióról vitatkozik.
Az értesülések szerint a magyar tanácsadó cég 7,1 millió eurót kapott, hogy lobbizzon az ÖBB mellett. „(Horst) Pöchhacker szavaival: hogy a megfelelő pillanatban felhívja a megfelelő minisztert” – írta a Die Presse a MÁV Cargót megvásárló ÖBB-leányvállalat akkori vezetőjét idézve a hangfelvétel alapján. A lap birtokába került megbízási szerződésben stratégiák kidolgozása, sajtófigyelés, a vásárlásnak a sajtóban való bemutatása és az akvizíciós folyamat „bármely más módon” való támogatása szerepelt. Ez utóbbi kifejezés mögött a magyar ügyészség tisztségviselők megvesztegetésének kísérletét sejti. Konkrét gyanúelemek azonban nincsenek. Honoráriumként tízezer eurót és a vételár 1,75 százalékának megfelelő „sikerdíjat” tartalmaz a szerződés – írta a szerző, Josef Urschitz.
Minden bizonnyal van valami abban, amit Pöchhacker a felvételen mond, miszerint „naiv dolog” azt hinni, hogy ilyenfajta „lobbizás” nélkül lehet üzleteket kötni a közszférában „bizonyos országokban” – írta a Die Presse. Pöchhacker, aki korábban a Porr építőipari vállalat vezérigazgatója volt, minden bizonnyal tudja, hogy nem csak volt szocialista országok, de Ausztria is ezek közé az országok közé számít – vélekedett a szerző. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy sajtóértesülések szerint az úgynevezett BUWOG-ügyben, egy Ausztriában nagy érdeklődést kiváltó privatizációs botrányban érintett egyik lobbistának, Walter Meischbergernek a Porral az M6-os autópályával kapcsolatban kötött lobbiszerződését is vizsgálja az osztrák ügyészség.
A gond Ausztriában az – írta a Die Presse -, hogy nincsenek igazi, kötelező átláthatósági szabályok a lobbitevékenységre és ezért a közbeszerzési megbízásoknál sok minden ebben a „ragacsos” környezetben játszódik le. Ezzel a lobbizás „komoly”, meghatározás szerinti részére, vagyis a politikai és közigazgatási döntéshozók nem korrupcióval történő befolyásolására irányuló tevékenységre is árnyék vetül. Ellentétben például az Egyesült Államokkal, Ausztriában titokban kapnak a lobbisták milliókat. Hogy ebből valamilyen formában döntéshozóknak vagy pártoknak is továbbadnak-e és ha igen, mennyit, az rejtve marad. Itt a törvényhozónak komoly feladata lenne. „A kérdés az, hogy érdekében áll-e” – írta a Die Presse.
