Egyes források szerint: a zsidó állam a maga részéről már korlátozta az együttműködést; azért, mert júniusban a török hírszerzés élére az a Hakan Fidan került, aki korábban sem rejtette véka alá szimpátiáját az iráni rezsimmel szemben.
Ezután, Ankara jelezte a NATO felé, hogy csak akkor egyezik bele abba, hogy török területen állítsanak fel egy tervezett új rakétavédelmi rendszert, ha általa, a térségről gyűjtött információk nem kerülnek izraeli kézbe.
Pedig, az Egyesült Államok épp azért szorgalmazta a rendszer törökországi elhelyezését, mert a korábbi, kelet-európai telepítési tervek Moszkva tiltakozása miatt megfeneklettek. A rendszer viszont épp az iráni ellenséges szándékok kivédését szolgálta volna.
