A magyar uniós elnökség médiabeli megjelenítéséről rendezett konferencián az államtitkár kifejtette: Európában sok a nemzeti sztereotípia, és ezek az előítéletek sokszor feloldhatatlanok, együtt kell élni velük. Az országmárka felépítésében a kulturális tevékenység csak egy elem, a politikai kommunikáció is nagyon fontos – mutatott rá.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a magyar elnökség alatt megjeleníti az új magyar országmárka arculati és tartalmi elemeit, koordinálja az elnökséghez kapcsolódó magyarországi és külföldi kulturális eseményeket – ismertette tárcája feladatait Kovács Zoltán.
Mint hangsúlyozta, az egyik legfontosabb cél az elnökség idején a lakosság aktivizálása. A legkedvezőbb társadalmi fogadtatásért a kormánynak, a soros elnökségnek és az országmárka üzeneteinek összhangban kell állniuk egymással – emelte ki.
Urkuti György, a Külügyminisztérium EU-elnökségi kommunikációs főosztályvezetője elmondta: a sikeres elnökséghez nagyon fontos, hogy a kormányzat emberei „egy hangon” kommunikáljanak, de arra nekik is figyelniük kell, hogy nem mindig a magyar álláspontot kell képviselniük, hanem a 27 uniós tagállam nevében beszélnek.
Az elnökség legfontosabb kommunikációs eszköze a hivatalos honlap lesz, ezt a Külügyminisztérium szerkeszti majd, és a weblapon a szakmai információk mellett „könnyedebb” témák is helyet kapnak több nyelven – ígérte. Hozzátette: emellett egységes arculatú hivatalos kiadványokkal is készülnek, a sajtónak pedig rendszeres tájékoztatókat szerveznek.
Az elnökségi kommunikációnak mindenekelőtt gyorsnak, pontosnak, szakszerűnek és hitelesnek kell lennie – emelte ki.
Simon Ernő, a Figyelő főszerkesztője elmondta: nem Brüsszelben dől el, hogy mennyire sikeres a magyar elnökség, hanem az unió polgárai ítélik majd azt meg, az ő kedvező véleményükért pedig sokat tehet az eredményes kormányzati kommunikáció.
