Nagyvilág

Gazdasági és politikai irányváltás Kínában

A hétvégén döntött a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága arról, hogy az elkövetkezendő öt évben az ország gazdasága milyen irányban haladjon tovább. A politikai reformmal kapcsolatban titkolóznak.

Pénteken kezdte meg Pekingben a Csinghszi (Jingxi) Hotelben több mint 350 képviselő jelenlétével a Kínai Kommunista Párt 17. Központi Bizottsága (KKP KB) négy napig tartó ötödik plenáris ülését, ahol a fő téma a következő ötéves terv kidolgozása. Az évente megfigyelhető magas GDP növekedés ellenére (illetve ennek hatására) Kína hatalmas kihívásokkal néz szembe: a kiegyensúlyozatlan gazdasági növekedési ütemtől kezdve a városi és vidéki területek közti egyre szélesedő szakadékon át a környezeti problémákig, vagy a kereskedelmi protekcionizmusig. Mindemellett természetesen nem elhanyagolható probléma a politikai reform kérdése sem.

Elemzők szerint kínai politikusok tisztában vannak azzal, hogy a hagyományos, az exporton és befektetéseken alapuló fejlődési modell tovább már nem tartható fenn. Kína makrogazdasági előírásai a következő ötéves periódusban a gazdasági növekedés modelljének átalakítására és a gazdasági szerkezet megváltoztatására összpontosítanak majd a gyarapodás helyett, ahol nagy szerepet kap az inkluzív növekedés is. Fő céljuk jobb életszínvonal biztosítása a környezet károsításának kiküszöbölésével. A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport szakértői úgy vélik, hogy az eddigi fő feladatok a következő öt újabbal fognak bővülni: jövedelem-újraelosztás, a társadalmi jólét javítása, hazai fogyasztás ösztönzése, ipari hatékonyság és az erőforrások megőrzése, kutatás-fejlesztés.

Két, az új ötéves terv kidolgozásában részt vevő hivatalnok szerint Peking újabb, több mint 4 billió jüant költ majd kulcsfontosságú ágazatokra – új energia, új anyagok, információs technológia, biotechnológia és új gyógyszerek, energiatakarékosság, környezetvédelem, űrkutatás, tengerészet, fejlett gyártástechnológia és high-tech szolgáltatások – és belső régiókra, így nyújt majd anyagi támogatást, beleértve az adócsökkentést is – írja a South China Morning Post.

A végső dokumentumot az Államtanács dolgozza majd ki a következő hónapokban, mielőtt Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök előterjesztené az Országos Népi Gyűlés (ONGY) jövő márciusi éves ülése elé jóváhagyásra.

Politikai reform is várható?

A plenáris ülésen kinevezték Hszi Csin-pinget (Xi Jinping) a KKP Központi Katonai Bizottságának alelnökévé – adta hírül a kínai Hszinhua (Xinhua), így Hszi jó úton halad afelé, hogy ő legyen Kína következő vezetője. Az 57 éves politikus a pekingi Csinghua (Qinghua) egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi karán végzett Marxizmus és ideológiai oktatás szakon. Jelenleg tagja a KKP Központi Bizottsága Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának, ő a KB titkára, Kína alelnöke, a KKP Központi Katonai Bizottságának alelnöke és a KKP KB pártiskolájának elnöke. Hszi kinevezése egyben azt is jelenti, hogy Hu Csint-taót (Hu Jintao) 2012-ben ő váltja a párt, illetve 2013-ban az ország élén.

Ven Csia-pao (Wen Jiabao) szokatlanul erős megnyilvánulásai a politikai reform mellett azt sejtették, hogy a gazdasági kérdések mellett ez a téma is terítékre kerül a négy nap során. A szakértők megosztottak voltak az ügy kapcsán, egyesek arra számítottak, a reform kérdése nem kerül szóba, abban viszont nagyrészt megegyeznek, hogy a kínai miniszterelnök reformmal kapcsolatban tett kijelentései a párton belüli klikkek közti nézeteltérés megnövekedésére utalnak. A politikai reform kérdése, illetve az azt körülölelő vita az ellenzéki Liu Hsziao-pónak ítélt Nobel-békedíj után csak fokozódott. A hangulatot tovább fűszerezte az a nyílt levél, amiben egykori magas rangú tisztviselők, és az állami média egykori vezetői sajtószabadságot követelnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik