Nagyvilág

Chile: a médiával küzdenek majd a bányászok

Az asztronauták és az antarktiszi expedíciók résztvevői érezhették magukat a chilei bányaszerencsétlenség áldozataihoz hasonló helyzetben. Ha minden jól megy, súlyosabb pszichés károsodás nélkül túlélhetik a katasztrófát, a médiaérdeklődés azonban még okozhat lelki nehézségeket. Először a technikailag legfelkészültebbek, utoljára a lelkileg legjobb állapotban lévők szállhatnak be a kapszulába.

Síklaki István szociálpszichológus szerint a bányában töltött napok egyik legfontosabb kockázata a zsúfoltság pszichózis, amely nem feltétlenül azt jelenti, hogy kevés a hely, inkább szubjektíve érzik úgy, hogy nincs elegendő privát tér. Huzamosabb ideig ezt nagyon nehéz elviselni. Az antarktiszi expedíciók során merült fel hasonló kockázat, és a chilei bányászok esetében is végig fennállt a lehetősége annak, hogy ez súlyossá válik.

A zsúfoltság pszichózis ellen a legjobb védekezés, ha megpróbálják strukturálni a teret oly módon, hogy mindenkinek legyen egy szimbolikus területe, amely felett „rendelkezik” – véli Síklaki István, az ELTE szociálpszichológiai tanszékének vezetője. A súlyos lelki terhet csak úgy lehet elviselni, ha értelmes elfoglaltságokkal le tudják kötni magukat, be tudják osztani az időt és ez által fenn tudják tartani azt az érzést, hogy van kontrolljuk az események felett. Kulcsfontosságú, hogy a kritikus első hetekben, amikor még nem találták meg őket, volt egy vezető, aki ezt meg tudta szervezni.

Síklaki szerint ha minden jól megy, súlyosabb pszichés károsodás nélkül túlélhetik a katasztrófát. Inkább annak van kockázata, hogy most nagyon nagy médiafigyelem irányul rájuk, de amikor hirtelen kiesnek majd a figyelem középpontjából, „értéktelen” embernek érezhetik magukat.
A bányászokat a nevükkel hímzett köntös, takaró és papucs várja a copiapói kórházban (fotó: MTI/EPA)

A bányászokat a nevükkel hímzett köntös, takaró és papucs várja a copiapói kórházban (fotó: MTI/EPA)

Először a techinkailag legjobban felkészült bányászok szállhatnak be a 70 cm széles kapszulába, ők tudnak segíteni saját magukon abban az esetben, ha a mentés közben bármilyen akadály merülne fel. Őket a rosszabb fizikai állapotban lévők követik majd, pl. a cukorbetegek és szívbetegek. Az érzelmileg legerősebbnek ítélt bányászokat hozzák utoljára a felszínre. A pontos sorrendről a mentőalakulat tagjai döntenek majd, amikor leértek a mélybe. Síklaki István szerint a szakértők által felállított sorrendből nem valószínű, hogy probléma lesz. Még ha valaki úgy is érezné, hogy igazságtalan a sorrend, egy ilyen szélsőséges helyzetben nem kockáztatná meg a csoporttal szembeni konfliktust és azt, hogy kirekesszék – magyarázza a szociálpszichológus.

A BBC legfrissebb információi szerint a mentés legkorábban európai idő szerint kedd este 11 óra és éjfél között kezdődhet meg. A “Phoenix 1” névre keresztelt kapszulát 622 méter mélyre eresztik, először üresen. Majd a mentőalakulatok egyik tagja, valamint egy orvos ereszkedik le, hogy felkészítse őket a felszínre jövetelre. Kedd délután öt órától a bányászok már csak folyadékot, valamint vitamin-és ásványi anyag kapszulákat vehetnek magukhoz. Erre azért van szükség, mert a mentőkapszula felfelé menet várhatóan forogni fog és fennáll a veszélye a hányásnak, szédülésnek vagy a pánikrohamnak.

Dr. Bailus Walker, a Howard University orvos szakértője szerint azzal is számolni kell, hogy a viszonylag gyors felemelkedés közben izomfájdalom, izületi fájdalmak, légzési nehézségek, magas vérnyomás és az oxigénhiány által okozott tüdőbántalmak jelentkezhetnek. A bányászok szeme sincs felkészülve az erős fényre, ezért napszemüveget kell viselniük, nehogy retinakárosodást szenvedjenek. Jaime Manalich chilei egészségügyi miniszter szerint általánosságban jó hangulatban várják a mentést a bányászok, habár van akinél az idegesség jeleit vagy kisebb szívproblémákat véltek felfedezni.

A mélyben uralkodó körülményeket sokan a világűrben tapasztalható állapotokhoz hasonlítják. Jerry Linenger, a MIR asztronautája szerint ugyanazzal az izoláltsággal és fogságérzettel kell megküzdeniük a bányászoknak. A világűrben töltött öt hónap után gyengének éreztem magam és veszítettem a csontjaim tömegéből is – mondta a CNN-nek nyilatkozva. A bányában lehúz a gravitáció, mozgatni a fejed olyan érzés, mintha 100 hátraszaltót csináltál volna egyhuzamban – tette hozzá.

A mentőalakulatok úgy számolnak, hogy a kapszulába beszállva fejenként körülbelül 15 perc alatt felszínre érkezhetnek és szerdán már akár mind a 33-an kiszabadulhatnak. A negyedórás „út” alatt egy övet fognak viselni, amely az élettani funkciókat méri majd és az adatokat közvetlenül az orvoscsoport számítógépére küldi. Velük lesz egy telefon is, hogy szükség esetén kommunikálni tudjanak a kapszulából. A felszínre érve rögtön kétórás orvosi vizsgálaton esnek majd át a helyszínen felállított kórteremben, majd helikopterrel a copiapó-i kórházba szállítják őket. Azok, akik a legjobb egészségügyi állapotban vannak, a kórházba szállítás előtt családjuk körében tölthetnek pár órát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik