Mindazonáltal több ukrán hírportál azt írta: Ukrajnában tartanak attól, hogy a magyar hatóságok nem tárják fel teljes egészében a katasztrófa mértékét és az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériumában operatív bizottságot hoztak létre a fejlemények követésére.
Oroszországban kedden csupán az interneten és a rádiók és tévék híradásaiban jelentek meg rövid tényhírek a történtekről, de szerdán számos lap és internetes hírportál közölt hosszú írásokat a katasztrófa és a mentés részleteiről, és elemezték a környezeti katasztrófa okozta veszélyeket.
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a BBC orosz honlapja által közölt interjúban kijelentette: Magyarországnak az Európai Unió segítségére van szüksége a katasztrófa következményeinek felszámolásához.
A Novije Izvesztyija című lap terjedelmes cikkében részletesen beszámolt az iszapömlésről, s rámutatott: a magyar hatóságok leginkább attól tartanak, hogy az iszap eléri a Dunát, és akkor a katasztrófa Szerbiát, Bulgáriát, Romániát és Ukrajnát is sújtja, és a veszélyes anyagok eljutnak a Fekete-tengerbe. A lap megemlítette, hogy a szomszédos országok már felkínálták segítségüket.
A lap kérdésére Valerij Ivanov, a baskortosztáni Szterlitamak városban lévő Kausztik vállalat hasonló problémákkal foglalkozó szakértője ismertette a vörösiszap összetételét és elmondta, hogy manapság az iszapot bevált technológiák segítségével, ipari módszerekkel dolgozzák fel, ami nem túl kifizetődő, de megfelel a környezetvédelem követelményeinek. A szakértő szerint a katasztrófát az okozhatta, hogy “a jelek szerint a magyar gyárban egyszerűen nem fordítottak kelő figyelmet egy fontos objektum – a zagytároló – műszaki állapotára és biztonságos voltára”.
A Trud című lap emlékeztetett arra, hogy 2009. májusában hasonló eset történt Oroszországban is, csak nem keltett a magyarországi iszapömléshez hasonlóan nagy figyelmet. Akkor a Szverdlovszk megyében lévő Turja folyó vize vált vörösre. Az ügyészségi nyomozás megállapította, hogy a RusAl holding egyik gyárának vörösiszapot szállító csővezetékének két repedéséből származott a szennyezés, de a cég ezt cáfolta azzal, hogy az elszíneződés egy másik gyár által régebben használt területen jelent meg.
A Kommerszant című lap szintén terjedelmes írásban számolt be szerdán a történtekről. Idézte a gyár vezetőit, akik azzal nyugtatgatták a lakosokat, hogy a nehéz szennyező anyagok a tároló fenekén maradtak, s csak a könnyebbek folytak ki az iszappal, de szakértőket idézve hozzátette, hogy a katasztrófa következményeinek felszámolása nem egy évet vesz majd igénybe.
A GZT.ru hírportál megemlítette, hogy a helyzetet súlyosbítja az eső, amely ugyan egyrészt lemossa az iszapot az utakról, de másrészt a földekre mossa, ahol egyelőre áll, aztán elszivárog és bekerül a talajvízbe és a felszíni vizekbe, és a Duna felé tart, amelyet szakértői számítások szerint szerdán érhet el. “Más vélemények szerint azonban a mérgező anyagok koncentrációja nem olyan nagy, hogy tömeges halpusztulást okozna a Dunán” – írta a hírportál.
Az orosz sajtóban és az interneten megjelent híradások egybehangzóan kiemelik, hogy a hasonló katasztrófák egyre gyakoribbak, és az ember által a természetben okozott károk egyre jelentősebb negatív hatásokkal vannak az érintett országok gazdaságára és társadalmára. A TPP-Inform hírportál ehhez még hozzátette, hogy a magyarországi katasztrófa is a világ ökológiai helyzetének romlására utal, és sürgősen intézkedni kell, mielőtt még végleg késő lesz.
