Több országos román napilap is tág teret szentel a magyarországi ökológiai katasztrófának. Az Evenimentul Zilei című napilap tényszerű tudósításának fő címében “Magyarország története legnagyobb ökológiai katasztrófájának” nevezi az ajkai iszapömlést.
A Romania libera című napilap első oldalas hírben számol be a balesetről, és közli, hogy a gátszakadás következtében keletkezett szennyezés eljuthat Romániába.
Az Adevarul című napilap csaknem két egész oldalas tudósítást szentel a magyarországi eseményeknek a baleset következményeit és a kármentesítés nehézségeit ismertetve. A lap megszólaltatja Dávid Csabát, a román folyóvizekért felelős állami hivatal igazgatóját, aki elmondta, hogy figyelemmel követik a romániai folyók minőségét, és pontos adatokat kértek a magyarországi hatóságoktól a szennyezés mértékéről és lehetséges következményeiről. Dávid Csaba szerint a Duna romániai szakaszát két hét múlva érheti el a szennyezés – olvasható az Adevarulban.
Romániában is szennyezik a környezetet a vörösiszap-tározók
Romániában is könnyen bekövetkezhet a Magyarországon történt iszapkatasztrófához hasonló baleset, ugyanis az évekkel ezelőtt bezárt nagyváradi timföldgyár vörösiszapot tartalmazó tározóját nem helyezték biztonságba, illetve folyamatosan szennyezi a Duna-deltát egy Tulcea megyei tározó is – írta szerdai számában a Krónika című napilap.
A Kolozsváron megjelenő újság szerint a Nagyváradon negyvenöt évvel ezelőtt beindult Alumina (neve később Cemtrade-re változott) timföldgyár több tározót is működtetett a környéken: a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben, illetve a városból a borsi román–magyar határátkelő felé vezető út mentén. A veszélyes anyagokat tartalmazó létesítmények közül már évek óta egyik sincs használatban.
A timföldgyárat 1965-ben alapították Alumina néven, az 1989-es rendszerváltást követő időszakban egy ideig állt a termelés, majd 2000-ben egy orosz befektető, a Ruskii Alumini vásárolta meg az üzemet, és 2004-ben újraindította a tevékenységet. 2006-ban azonban a felhalmozott tetemes veszteségek miatt végleg bezárt az üzem, és a gyárat minden hozzá tartozó épülettel és létesítménnyel együtt áruba bocsátották, vevőt azonban nem találtak rá. Az összesen 42 hektárnyi területen fekvő vörösiszap-tározókat azóta sem használta senki.
A talajszint alatt van az iszap
Ioan Buzle, a Bihar Megyei Környezetvédelmi Őrség felügyelője a Krónikának úgy nyilatkozott: közel sem jelentenek akkora veszélyt a környezetre a Nagyvárad melletti vörösiszap-tározók, mint a magyarországiak, hiszen az erdélyiek abban különböznek a Veszprém megyeiektől, hogy az iszap legnagyobb része a talajszint alatt van, így baleset esetén nem ömölhet ki akkora mennyiségű zagy, mint Magyarországon.
Ovidiu Daescu, a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója egy helyi román hírportálnak, hogy a Cemtrade tározója földrajzi elhelyezkedése miatt határon átnyúló szennyezést is okozhat – olvasható a Krónikában.
Az erdélyi újság kommentárt is szentel a magyarországi balesetnek. A szerző szerint az ajkai katasztrófa után félő az erdélyi verespataki és felsőcsertési bányanyitásban érdekelt kanadaiak “mindannyiszor az ajkai gátszakadással fognak majd bezzegelni”, valahányszor budapesti illetékesek megfogalmazzák a Maros gyűjtőmedencéjét veszélyeztető, ciántechnológiás beruházásokkal szembeni aggályaikat.
A kommentátor szerint ugyanakkor a mostani baleset sokkal inkább arra figyelmeztet, mekkora potenciális veszélyeket hordoznak a térség országaiban működő vagy már bezárt ipari létesítmények, amelyek egyre hangosabban ketyegő ökológiai bombaként bármikor robbanhatnak – olvasható a Krónikában.
