„Ha nem akarják Törökországot az Unióba, akkor közöljék” – mondta Recep Tayyip Erdogan üzletemberek előtt. Törökország 2005 óta folytatja csatlakozási tárgyalásait az EU-val, a 35 tárgyalási fejezetből mindössze 13-at nyitott meg, és csupán egyet zárt le ideiglenesen. Az EU nyolc fejezetet addig nem is hajlandó megnyitni, amíg Ankara nem teljesíti Ciprusra vonatkozó kereskedelmi vállalásait.
Nicolas Sarkozy francia államfő és Angela Merkel német kancellár osztja a nézetet, hogy Ankarának a tagság helyett különleges partneri viszonyt kell felajánlani, velük szemben azonban több más tagország – legfőképpen London – a teljes jogú tagságot szorgalmazza.
A csatlakozási tárgyalások kezdetének ötödik évfordulója alkalmat adott arra, hogy Ankara ismételten kifejezze elégedetlenségét és csalódottságát. Közvélemény-kutatók szerint az uniós tagság a törökök körében a 10 évvel ezelőtti 75 százalékos támogatottságról 50 alá zsugorodott. Az EU legtöbb tagállamában a többség ellenzi Törökország felvételét, és felteszi a kérdést, egyáltalán az EU-hoz tartozhat-e a szegény, 72 milliós muszlim ország, amelynek nagyobb része Ázsiában fekszik.
David Cameron brit kormányfő nekik is válaszolt, amikor a nyáron Ankarában méltatta a török gazdaság mai szárnyalását, amely – szerinte – 2050-re Európa második gazdasága lesz. Továbbá kijelentette: Törökország a „legfiatalabb” állam – utalva a török népességre.
