A megbeszélés középpontjában az életminőség javítása, a jólét növelésének nemzetközi lehetőségei állnak, ideértve a nemzetközi gazdasági válság elleni fellépést is. További témák a környezetvédelem, illetve a káros éghajlatváltozás elleni harc, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépés, a tömegpusztító fegyverek korlátozása, a nemzetközi kalózkodás visszaszorítása, a szűkebb körű regionális együttműködés, az aggodalommal figyelt helyzet Afganisztánban, Iránban, Észak-Koreában, a Közel-Keleten, valamint az ASEM bővítése.
Ami a legutóbbi napirendi pontot illeti, az eredetileg 26 ország alapította ASEM-nek most már 48 tagja lesz, ezek közé tartozik az Európai Bizottság és az ASEAN (Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége) Titkársága is. Most csatlakozik Ausztrália és Új-Zéland, illetve Oroszország. Olyan szervezetről van szó, amelynek tagjai a világ népességének és kereskedelmének 60-60 százalékát adják. A tagok közé tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, valamint Kína, India, Japán, Dél-Korea, Indonézia, Malajzia, Pakisztán, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Vietnam, Thaiföld, Brunei, Kambodzsa, Mongólia, Laosz, Mianmar.
A találkozó házigazdája Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke, valamint José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli az értekezleten.
Az EU a múlt hónapban külön csúcstalálkozóval készült fel a mostani megbeszélésre, illetve a vezető ázsiai hatalmakkal fenntartott viszonyának alakítására. Az ASEM után, szerdán külön csúcsértekezletet tart majd az EU Kínával, illetve Dél-Koreával.
A találkozóra némi árnyékot vet a Kína és Japán között a múlt hónap elején egy tengeri incidens miatt kirobbant diplomáciai ellentét, amely miatt elképzelhető, hogy a két ország miniszterelnöke Brüsszelben kétoldalú megbeszélést tart.
Az ASEM résztvevői várhatóan nyilatkozatot fogadnak el a gazdasági együttműködés javításáról. Ebben utalás szerepel majd arra is, hogy a résztvevők támogatják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) döntéshozó szervének olyan reformját, amely nagyobb befolyást ad a fejlődő országoknak.
Az európaiak várhatóan azt is kérik majd érintett ázsiai partnereiktől, hogy valutájuk árfolyamának alakításával is segítsenek a nemzetközi válság leküzdésében. Európai részről a nemzetközi kereskedelem további liberalizálását, szabadabbá tételét is külön hangsúlyozni kívánják. Várhatóan szó lesz egy tranzakciós illeték nemzetközi bevezetésének lehetőségeiről, de érdemi előrelépés ebben a témában nem várható.
Az ASEM-et 1996-ban alapították, első csúcstalálkozóját a thaiföldi fővárosban rendezték. Céljai közé tartozik a politikai párbeszéd mellett a nemzetközi biztonsági, gazdasági, oktatási és kulturális együttműködés fejlesztése a két kontinens között. Csúcstalálkozót kétévente tartanak, a legutóbbit Pekingben rendezték.
Az Ázsia-Európa értekezlet munkáját ma már közös testületek is segítik, köztük az ASEM-együttműködés néhány kiemelt témájára (pénzügy, környezetvédelem, foglalkoztatás, kultúra) összpontosító Párbeszéd Fórum, az oktatással és kutatással foglalkozó Transzeurázsiai Információs Hálózat, valamint az Ázsia-Európa Alapítvány, amely elsősorban az országok közötti közeledést igyekszik elősegíteni.
A kétnapos találkozónak a brüsszeli királyi palota trónterme ad otthont, amelyet erre az alkalomra felújítottak.
