A Duna-stratégia kidolgozásában összesen 14 ország – ebből 8 EU-tagállam és 6 nem EU-tag – vesz részt, Németországtól Ukrajnáig.
A kormánybiztos tájékoztatása szerint a stratégia kidolgozásának első fázisa, az úgynevezett nyílt konzultáció időszaka már lezárult. Most a decemberig terjedő időszakban a program véglegesítése zajlik. 2011 áprilisáig a stratégia végrehajtásának mechanizmusait dolgozhatják ki, hogy a jövő év júniusában az Európai Tanács már el is fogadhassa a Duna-régió együttműködési programját.
A Barsiné Pataky Etelka a stratégia által tárgyalt 11 fő terület közé sorolta a közlekedést, a turizmus-kultúrát, az energiapolitikát, az árvíz- és aszályvédelmet és a versenyképességet. Hangsúlyozta, hogy az egyik központi elem lehet a Duna hajózhatóságának megvalósítása, amely akár 2015-re meg is valósulhat. Kijelentette ugyanakkor, hogy ezt ökológiai szempontokat figyelembe véve kell megvalósítani.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára arról szólt, hogy a Duna-stratégia nem kizárólag szakmai-technikai kérdés, hanem érzelmi hozzáállást is megkövetel. „Magyarország számára a Duna egy központi kérdés. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy erről ne vegyünk tudomást” – fogalmazott.
Előadásában szólt arról, hogy a többi résztvevő államhoz hasonlóan Magyarország is áttekinti fejlesztési prioritásait, programjait, átrendezi strukturális forrásait.
Az államtitkár kifejtette, hogy a Duna-stratégia magyarországi sikere azon múlik, hogy elszenvedjük, vagy haszonélvezőivé válunk-e az európai projektnek. Hangsúlyozta, hogy az Új Széchenyi Terv tételei között szerepelnek a Duna-stratégiához köthető fejlesztési pénzek, ezek nagy lökést adhatnak a régió 3-4 országában beruházni kívánó magyar vállalatoknak.
Fónagy János szerint a Duna-régió stratégiának köszönhetően felgyorsulhat az észak-déli közlekedési folyosók fejlesztése, valóra válhat Magyarország csatlakozása az európai nagysebességű vasúti hálózatokhoz, továbbá újabb lendületet kaphat a Duna hajózhatóságának javítása, sok helyütt leromlott környezeti állapotának rendezése.
Tájékoztatása szerint a szaktárca már megkezdte az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia projektlistáinak átdolgozását.
A konferencia szervezője a Budapest Business Region üzleti kezdeményezés azért jött létre, hogy felkarolja a budapesti üzleti régió üzleti lehetőségeit előmozdító projekteket. A szervezet elnöke Gulyás Kovács Gergely az MTI-nek elmondta, hogy „Budapest jövőbeli nemzetközi kapcsolatait nagyban befolyásolja majd a Duna, illetve a Duna stratégia”. „A kormánybiztos által érintett területek mind-mind a mindennapok emberét érintik, a mi életünket érintik, s üzletileg is érintik azt az együttműködést, amit Budapest Business Region néven létrehoztunk” – tette hozzá.
