Svájc legnagyobb bankja, az UBS „Árak és keresetek” című tanulmánya olyan elemeket vizsgált a rangsor elkészítéséhez, mint a megélhetési költségek, az egészségügyi szolgáltatások árai, az élelmiszerárak, a tömegközlekedés költségei, a ruházkodás és az elektromos áram. A méréshez New York városát vették alapul. Azt az összeget, amelyből ott meg lehet élni, 100 százaléknak tekintették, a többieket ehhez viszonyították. Az árak összehasonlításához a kutatók 122 standard termék és szolgáltatás árát vetették össze nyugat-európai viszonylatban. A fizetéseket az adott városra legjellemzőbb 15 munkakör alapján átlagolták.
Az így kapott lista alapján a norvég főváros árai a legmagasabbak, a munkavállalók azonban nem itt, hanem Zürich-ben kapnak a legtöbb fizetést egységnyi munkáért.
Oslo, Zurich és Genf a világ legdrágább városai
Fn blog
Más megközelítésben, de szintén az egyes városok vásárlóerő-paritását vetik össze az Eurostat legfrissebb regionális GDP-adatai. Az erről szóló blogbejegyzést itt olvashatja.
A megélhetési költségek Oslóban a legmagasabbak, majd Zürich, Genf, Tokyo és Koppenhága következik a rangsorban. A lista alapján az indiai Mumbai a világ legolcsóbb városa, itt harmadannyi pénzből is megélhetünk, mint New York-ban. London a világ 10. legdrágább városa, Budapest az 54. Bukarest viszont a világ harmadik legolcsóbb városa, az árak még Delhiben is magasabbak – derül ki a jelentésből.
A fizetéseket vizsgálva kiderült, hogy a dolgozók Zürich-ben keresnek a legtöbbet, átlagosan 26 százalékkal többet, mint a New York-iak. A legkevesebbet Mumbai-ban kapnak a munkások, a New York-i átlag 6,5 százalékát. Budapest 51. helyen áll a 73-as listán. Bukarest a 61.
Vásárlóerő tekintetében Zürich, Sydney, Miami és Los Angeles a legkedvezőbb, a legkevesebb terméket pedig Jakarta, Nairobi és Manila lakosai tudnak venni fizetésükből.
Mumbai, Manila és Bukarest a legolcsóbb
az átlag nettó bér 132 ezer forint
A KSH 2010 január-júliusi adatai alapján hazánkban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 203 200 forint volt, ezen belül a
vállalkozásoknál dolgozóké 205 500 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók esetében
201 500 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 2,6 százalékkal haladták meg az előző évit.
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztonsági tevékenység volt (446 200 forint), ezt követte az információ és kommunikáció (373 700 forint) és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (350 100 forint). Legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (123 200 forint), valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (138 900 forint) ágakban dolgozók kerestek.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 132 900 forint (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké
96 700 forint, a szellemi foglalkozásúaké 171 100 forint) volt, átlagosan 8,8 százalékkal magasabb az előző évinél.
