Nagyvilág

Lengyel lap méltatta az Orbán-kormány bátorságát

„Orbán élesen szembehelyezkedett a pénzügyi világgal, és magyar csodát ígér" címmel terjedelmes cikket közölt pénteki számában az Orbán-kormány politikájáról a Polska - The Times című lengyel jobboldali liberális napilap.

Amikor Orbán áprilisban hatalomra került, azzal vádolta elődeit, hogy üresen hagyták az államkasszát. Ma azt mondja: Magyarország hamarosan bevezeti az eurót – áll a cikkben, mely Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkárának ígéretét idézi, aki szerint ez talán már 2014-ben vagy 2015-ben megtörténhet.

A lengyel lap szerint ez rendkívül becsvágyó terv, mely mindenkit meglepett, és közgazdászok emlékeztetnek, hogy Magyarország nem teljesíti az euró bevezetésének egyik fő feltételét, a 3 százalékos költségvetési hiányt. De Orbán csapata azt állítja, hogy ez már a jövő évben megvalósul. Egyebek között éppen ezért vezette be a kormány július végén három évre a bankadót, amely a remények szerint évente 650 millió eurót hoz a konyhára.

„Brüsszeltől Washingtonig jajveszékelést és felháborodást hallani” – folytatódik a Polska – The Times cikke. „A magyarok nemet mertek mondani, mint a leigázott emberek egy olyan világban, ahol intelligens majmok uralkodnak” – utalt a kommentár A majmok bolygója című filmre. Orbán elutasította az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeléseit, nemet mondott a további költségvetési megszorításokra és nadrágszíjmeghúzásokra. „A pénzarisztokraták üres kézzel távoztak, bajszuk alatt a magyar valuta összeomlásáról és a magyarok felelőtlenségéről morogva… A forint esett, majd erősödött, ismét esett, de az ország keményen kitartott”.

A lengyel lap szerint a magyar kormány a gazdasági növekedést adócsökkentéssel, a gazdaság kifehérítésével igyekszik elérni, és egyszerűsítette a rendkívül bonyolult üzletszabályozási rendszert. A 20 milliárd eurós hitelcsomag után az EU-nak és az IMF-nek joga van tárgyalni a magyar pénzügyi stratégiáról. De a 90-es években – ugyanennek az IMF-nek a nyomására – végrehajtott privatizációk után, melyek a térség nagy részét ugarrá változtatták, a magyaroknak is joguk van a maguk igazához ragaszkodni.

A cikk szerint nagyobb tétről, az egyes országok – főként a kisebbek – szuverenitásáról és autonómiájáról van szó. Brüsszel és Strasbourg a globalizálódó világban lopva példátlan mértékű politikai és jogi hatalmat sajátított ki magának. Az egyes országok sorsát mind nagyobb mértékben globális pénzügyi körök és nemzetközi intézmények határozzák meg. Ezek paradox módon ugyanazt a szalámitaktikát alkalmazzák, mint a kommunisták a második világháború után: apránként leszeletelik az országok függetlenségét és szuverenitását, míg azok egy nap arra ébrednek, hogy nem maradt belőle semmi.

A lengyel lap kitér az Orbán-kormány politikájával szembeni bírálatokra, melyek szerint a kormány a független intézmények élére saját embereit állítja, s ez a demokratikus egyensúlyok rendszerének megbomlásával fenyeget. Ugyanakkor megállapítja, hogy „a nyolcéves szocialista kormányzás idején meghonosodott korrupció és stagnálás után” kevesen kétlik, hogy az országnak szüksége van a „kártyák újraosztására”. Budapesten egyesek tréfásan „viktoriatúrát” emlegetnek, de ahhoz, hogy szembe tudjon szállni az EU-val és az IMF-fel, az országnak talán valóban erre van szüksége – állapítja meg a Polska – The Times.

Európai pénzügyi körök a bankadó kapcsán elsősorban attól rettegnek, hogy a magyar példa a szomszédoknál követőkre lel. Pedig a bankok alaposan rászolgáltak erre az adóra, hiszen a magyar gyötrelmek jelentős része éppen az ő rovásukra írható – utalt a cikk a svájci frankban folyósított hitelekre.

A magyarok 1956-ban felkeltek a szovjet zsarnokság ellen, abban a reményben, hogy mások is követik majd őket. Ez nem történt meg. Lehet, hogy mostani felkelésük a kapitalista zsarnokok ellen viszont követőkre talál – fejeződik be a lengyel lap cikke.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik