A „védelmi fal” több mint 3000 euróba került – írta a Sme című liberális pozsonyi napilap szerdán. A romatelep lakói tiltakoznak ellene, a lakótelep lakói szerint viszont a falra azért volt szükség – áll az újságban -, mert a romák toalettnek használták a környéket, szétdobálták a szemetet, rongálták az épületeket. A fal megakadályozza a romatelepen lakókat abban, hogy a lakótelepen keresztül járjanak be Nagymihály központjába.
A lakótelepen korábban már egy másik falat is emelt az önkormányzat, az indoklás szerint zajárnyékolás céljából. A most nyáron átadott új falrész ehhez kapcsolódik. Az összes fal összekapcsolásával így mostanra egy 500 méter hosszú rendszer jött létre a kelet-szlovákiai város lakótelepén. A romatelepen mintegy 1800 roma él, akik azt kifogásolják, hogy most meg kell kerülniük a falat, s ezért jóval hosszabb ideig tart az útjuk.
„Lassan nem lesz merre mennünk. Mindent elszigeteltek. A lakóházak között sokkal közelebb lenne az orvos is” – panaszkodott egyikük a lapnak. A lakók szerint azonban a falrendszer nem a romák ellen épült, hanem mindenki ellen, aki rendetlenséget csinált lakóhelyük környékén. „Erre jártak, a balkonunk alá vizeltek, a bűz bejött az ablakon, nem is nagyon nyithattuk ki. Sokan közülük kábítószerélvezők” – állítja az egyik lakó. A lakóközösség vezetője, Anton Tadian azt mondja, a romatelepen élők rongálták a panelházakat, a fallal csak tulajdonukat akarják védeni.
A helyi önkormányzat szóvivője közölte, a telket, melyen a fal áll, a lakóközösség vette bérbe a várostól azzal a céllal, hogy bokrokat, dísznövényeket ültessenek ide és esztétikus kerítést húzzanak. Hogy végül egy betonfal nőtt ki, a várost nem zavarja, ilyen építményre ugyanis nem kell engedély. Laco Oravec, a Milan Simecka Alapítvány vezetője viszont úgy véli, hogy a város a korábbi fal mellett is képmutatóan érvelt, szerinte egyértelmű, hogy az is a lakosok panaszai nyomán, a romák miatt készült.
„Ha ennek nem szentelünk figyelmet, lassan olyan állapot jön létre, hogy a romatelepeket fallal vesszük körül. A fal az elkülönítés jelképe, a társadalom feladta a hitet az együttélés lehetőségében. Ez gettók építéséhez vezethet, mint a háború előtt” – jelentette ki Oravec. A „védelmi falak” építése Kelet-Szlovákiában nem újdonság. Az Eperjes melletti Osztrópatak (Ostrovany) község önkormányzata nemrégiben ugyancsak fallal szigetelte el a helyi cigánytelepet. Az önkormányzat azzal érvelt, hogy így akarja megelőzni a bűnözés terjedését.
