Mahmúd Ahmadinezsád kijelentette, hogy Irán logikus és baráti kapcsolatokat akar, és kedvezőtlenül fogad minden feszültséget vagy új büntetőintézkedést. “Azt kell mondjam, hogy aki az iráni nemzet ellen olyan intézkedéseket fogad el, mint iráni hajók nemzetközi vizeken történő ellenőrzése, annak tudnia kell, Irak keményen fog reagálni az ilyen cselekedetekre” – mondta.
A politikus bírálta az Egyesült Államokat és szövetségeseit az Irán ellen folytatott “pszichológiai háborúért”, és úgy fogalmazott, hogy Irán “levágja ellenségeinek kezét”. Hozzátette, hogy minden olyan országot ellenségnek tekint, amely szerepet vállal az Egyesült Államok Irán-ellenes forgatókönyvében.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn brüsszeli ülésükön hagyják jóvá a szankciókat, amelyek többek között Irán stratégiai jelentőségű energetikai szektorát sújtják. Mivel a nagykövetek már csütörtökön jóváhagyták az eddig példátlan mértékű büntetőintézkedéseket tartalmazó listát, így a tanács döntése nem kétséges, csupán formalitásnak ígérkezik.
A már jövő héten kedden életbe lépő uniós szankciók messze szigorúbbak az ENSZ Biztonsági Tanácsának június 9-én elfogadott határozatában foglaltaknál. Egy európai diplomata megfogalmazása szerint az unió soha egyetlen országgal szemben sem alkalmazott ilyen drasztikus intézkedéseket.
Európa ezúttal Irán kőolaj- és gáziparát vette célba: megtilt minden, az energiaszektorba irányuló befektetést, technikai segítségnyújtást és technológia átadását, különös tekintettel az olajfinomításra és a gáz cseppfolyósítására. Amennyiben a tilalmat bármelyik európai vállalat megsérti, súlyos büntetéssel néz szembe.
Célkeresztbe került az iráni szállítmányozási szektor, különösképpen az IRISL iráni tengeri fuvarozási társaság és leányvállalatai, emellett az európai kikötőkben szigorítják az iráni hajók ellenőrzését. A kereskedelmi forgalom szűkítésének céljából az EU korlátozza az exporthiteleket, még több bankot sújt embargóval, illetve további több mint negyven személyt tesz a beutazási tilalom alá esők feketelistájára.
Az Egyesült Államok és Ausztrália már életbe is léptetett hasonló intézkedéseket, s a közeljövőben Kanada is követi példájukat. Még Oroszország is kemény hangnemet ütött meg az utóbbi hetekben Iránt illetően, mert a Nyugathoz hasonlóan kezd attól tartani, hogy a békés célúnak mondott atomprogram katonai vetületeként Irán nukleáris fegyvereket akar előállítani.
A szigorítástól azt reméli a Nyugat, hogy vissza tudja terelni Iránt a tárgyalóasztalhoz.
Ezzel párhuzamosan folytatódnak a tárgyalások Irán, Törökország és Brazília között. A három ország külügyminisztere vasárnap Isztambulban ül össze, hogy ismét áttekintse a májusban kidolgozott, ám a Nyugat által elégtelennek minősített és ezért elutasított uráncsere-megállapodást.
