Torontóban a hétvégén minden bizonnyal a világ legdrágább G20-konferenciáját rendezték meg. A kétnapos eseményre mesterséges tavat létesítettek és egy új konferencia-központot is felhúztak, a bankadóról azonban nem született megállapodás.
„Nem a megállapodás volt a legnagyobb kihívás a G20-on, mindenki tudta, hogy az nem fog összejönni. Főleg abban reménykedtek a jelenlevők, hogy sikerül jó képet vágni a megosztottsághoz” – írja gúnyosan a Financial Times publicistája, Clive Crook, hangsúlyozva, hogy a nagy külsőségek között megtartott szeánsz kompromisszumos végeredménye mindössze annyi lett, hogy az országok megígérték, hogy 2013-ig megszorításokkal rendberakják költségvetéseiket.
A Guardian publicistája, John Hilary szerint egyszerűen nem éri meg, hogy az egymilliárd dolláros biztonsági költségek dacára vandálok szétverhessék Torontót, ráadásul igen kevés az ilyesféle csúcsok hozadéka. “Nem véletlen, hogy a rendőri jelenlétre aránytalanul nagy figyelem irányult, hiszen maga a tanácskozás semmilyen hírértékű információval nem szolgált” – véli Hilary. A legabszurdabbnak azt tartja, hogy alig pár hónap múlva ismét a legmagasabb szinten jönnek össze a húszak, akik között a Németországtól Oroszországig terjedő sávban senki nincs jelen közvetlenül, csak az Európai Unión keresztül.
G20: fényűzés és káosz (karikatúra: ft.com)
“A meghívásos klub tagságát annak idején szó szerint egy papírszalvéta hátuljára firkantották fel a G20-ak és semmilyen hitelességi kritériumot nem határoztak meg” – írja.
A konferencián a legfontosabb pontról, az országok közti egységes bankadóról nem
született megállapodás. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia,
Németország (és az Európai Unió) a bankadó mellett érvelt, Kanada és
Ausztrália, Kína és Japán azonban elutasította.
A csúcstalálkozó rendezési költségei 960 millió eurót tettek ki a francia 20minutes.fr szerint, ami annak fényében is kiugrónak számít, hogy a tavalyi londoni ülésre 24 millió eurót költöttek, azaz a jelenlegi annak negyvenszeresébe került.
