A gazdasági helyzet és a várható élettartam emelkedése a nyugdíjpolitika terén is szigorításokra kényszeríti az új brit koalíciós kormányt. Nick Clegg liberális demokrata miniszterelnök-helyettes felpezsdítésként jellemezte a változásokat, melyeket a Nyugdíjasok Országos Szövetségének főtitkára viszont úgy minősített, hogy az embereknek nem lesz joguk megfelelő időt nyugállományban tölteni, hamarosan addig fognak dolgozni, „amíg fel nem fordulnak”.
Jelenleg a munkaügyi tárca évi 150 milliárd fontos büdzséjének kétharmadát fizetik ki nyugdíj formájában, anynyit, amennyit az állam a közrend fenntartására, a nemzetvédelemre és a közlekedésre együttesen költ.
A szigetországban jelenleg 77,4 év a férfiak és 81,6 év a nők átlagos várható élettartama, ami lényegesen magasabb, mint az 1985-ben megállapított 71, illetve 77 év. Az áprilisi választást elvesztett Munkáspárt is tervbe vette a nyugdíjkorhatár emelését: 2024-ben 66, illetve 2046-ban 68 évre. Az új kormány fel kívánja gyorsítani a folyamatot, s már 2016-ra előrehozná a 66 éves korhatárt.
Az intézkedések közé fog tartozni, hogy megszűnik a munkaadók joga a hatvanötödik évüket betöltött alkalmazottak elküldésére. Azok a dolgozók, akik egészséggel és munkakedvvel bírják, folytathatják tevékenységüket. A kormány reményei szerint a munkában töltött idő meghosszabbításával a költségvetés szempontjából megengedhető, fenntartható, stabil, a visszavonulók számára pedig jobb megélhetést biztosító nyugdíjrendszer jöhet létre.
