A dél-kirgizisztáni Os városában, az etnikai zavargások fészkében csütörtök óta teljes épülettömbök és utcák égtek le az üzbég negyedben, amely korábban tele volt forgalmas üzletekkel és vendéglőkkel. A jelentések kiégett épületekről, elszenesedett holttestekről, szórványos lövöldözésről szólnak, és arról, hogy a negyedben nyoma sincs a rendfenntartó erőknek.
Az ideiglenes kormány a hét végén beismerte, hogy egyelőre képtelen megfékezni a főként üzbégeket sújtó erőszakot, hiába mozgósította a hadsereg tartalékosait, vezette be a rendkívüli állapotot és a kijárási tilalmat. Fosztogatók rabolják ki az üzletek raktárait, illetve vasrudakkal felfegyverkezett kirgiz fiatalok üzbégektől elrabolt gépkocsikkal száguldoznak a városban. Az erőszak átterjedt a környékbeli falvakra és városokra, így Dzsalálábádra is.
Os csak öt kilométerre fekszik az üzbég határtól, ahová a menekültek igyekeznek, de útjuk nem veszélytelen. “A határhoz vezető úton mindenhol holttestek hevernek, és páncélosok lőttek ránk” – mondta el egy asszony, aki már eljutott egy üzbegisztáni menekülttáborba.
Ilyen táborból sebtében már többet is felállítottak a határ mentén, de hétfőn délután szemtanúk közlése szerint Hanabád határállomás már nem fogadta az újonnan érkezőket. A kelet-üzbegisztáni Andizsán térségében – ahol eddig 60 ezer felnőtt menekültet regisztráltak, s több menekülttábort hoztak létre – hétfőn délelőtt a menekültek még beléphettek az országba.
A délutáni helyzetről nem érkezett jelentés. A vöröskereszt csak reggeli összesítést tudott közölni: addig 80 ezren lépték át a határt, és 15 ezren vártak még erre – mondta Pascale Meige Wagner, a kelet-európai és közép-ázsiai műveletek felelőse genfi sajtótájékoztatóján.
Andizsán térségébe érkezett hétfőn Savkat Mirzijajev üzbég miniszterelnök a védelmi miniszter és a belügyminiszter társaságában, hogy felmérje a helyzetet. A védelmi miniszter jelenléte arra utal, hogy katonai konfliktus is kialakulhat a két ország között.
A halálos áldozatok számát hétfőn délután hivatalosan 124-ben állapították meg, s emellett még mintegy 1500-1700-an sebesültek meg, de nem kormányzati források ennél jóval többről beszélnek.
Az összecsapásokat “kifejezetten szervezett és jól fizetett kirgiz bandák” szították azzal a céllal, hogy felfordulást teremtsenek az országban – véli Arkagyij Dubnov orosz újságíró, Közép-Ázsia-szakértő. Más elemzők szerint ugyanakkor a bűnöző csoportok is kihasználják az április óta hatalmon levő átmeneti kormány gyengeségét saját céljaikra.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nagyon veszélyesnek nevezte a kirgizisztáni helyzetet, és hangsúlyozta, hogy mielőbb helyre kell állítani a rendet a közép-ázsiai országban.
