A vasárnap éjszaka közzétett adatok szerint – a voksok 96,5 százalékának összeszámlálása alapján – az N-VA a szavazatok 28,3 százalékát kapta az északi, holland nyelvű Frandriában, ahol a 10,5 millió belga 60 százaléka él. Belgiumban még soha nem fordult elő, hogy a Flandria önállósodását zászlajára tűző valamely párt szövetségi parlamenti választást nyert volna.
Az N-VA Flandriában egyértelműen maga mögé utasította Yves Leterme eddigi miniszterelnök kereszténydemokrata pártját, amely a szavazatok 17,5 százalékát szerezte meg. Az N-VA 27-28 mandátumra számíthat a 150 tagú belga képviselőházban, és ezzel nem csupán Flandria, hanem egész Belgium legerősebb pártjává vált.
A déli, franciaajkú Vallóniában és Brüsszelben a szocialisták toronymagasan az élen végeztek a szavazatok 36,5 százalékával, maguk mögé utasítva a 24,8 százalékot szerző – érezhetően gyengülő – vallon liberálisokat.
Flandriában csak flamand, Vallóniában pedig csak vallon pártok közül lehetett választani. A többségében franciaajkú, de hivatalosan kétnyelvű Brüsszelben akár flamand, akár vallon pártokra leadhatta voksát a választópolgár.
Az eredmény alááshatja a belga állam alapjait
A belgiumi választások eredménye, a függetlenségpárti Új Flamand Szövetség (N-VA) flandriai győzelme alááshatja a belga állam alapjait – írta hétfőn a Le Soir című, francia nyelvű brüsszeli lap.
A Flandriában három évvel ezelőtt még győztes kereszténydemokraták ezúttal kénytelenek voltak beérni 17 mandátummal, a szintén veszteségeket elszenvedő flamand liberálisok pedig ugyanúgy 13 mandátumot szereztek, mint a flamand szocialisták. A Flamand Érdek (Vlaams Belang) nevű, nem csupán szakadár, hanem egyben szélsőjobboldali idegengyűlölő párt 12 mandátumhoz jutott. A franciaajkú Vallóniában a szocialisták végeztek az első helyen, és 25 képviselői helyet szereztek, ami öttel több, mint ahány mandátumuk eddig volt. A vallon liberálisok érezhetően gyengültek, és 18 mandátumhoz jutottak.
A Le Soir szerint elképzelhető, hogy szakítanak a több évtizedes hagyománnyal, és nem a többségi népcsoporthoz tartozó flamand, hanem vallon politikus kap kormányalakítási megbízást az uralkodótól. Az N-VA elnöke ugyanis már korábban közölte, hogy nem kíván pályázni a belga miniszterelnöki posztra, ehelyett Flandria önállóságának megteremtésén akar munkálkodni.
II. Albert királynak most alaposan fontolóra kell vennie, kit bízzon meg az egyeztetésekkel – írta a lap, és felhívta a figyelmet arra, hogy Flandriában az N-VA győzelme ellenére is létezik négy olyan számottevő támogatottságú demokratikus párt – a kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek -, amelyek szóba jöhetnek a szövetségi kormányalakítás részeseként.
