Nagyvilág

Szlovákia: küszöbön inog a két magyar párt

Teljes a bizonytalanság a szlovákiai választások előtt, a nyolc bejutásra esélyes párt közül ugyanis négy, köztük a magyar pártok is a parlamenti küszöbön táncolnak. Robert Fico nehéz helyzetbe kerülhet, az MKP-n kívül ugyanis szinte minden jelenlegi ellenzéki párt elzárkózott a vele való koalíciótól. Annyi bizonyos, hogy a magas részvételi arány nem kedvez a magyaroknak.

Ha valóban nem szerez többséget a jelenlegi koalíció, Ficónak nem lesz olyan könnyű dolga, mint korábban hinni lehetett – nyilatkozta lapunknak Kollai István, a Terra Recognita Alapítvány elemzője. A leegyszerűsítve jobboldalinak mondható ellenzéki pártok (SDKU, KDH, SaS, Most-Híd) ugyanis mind “hivatalosan” kijelentették, hogy Ficóval nem lépnek koalícióra, az MKP ilyen egyértelmű kijelentést nem tett. A szakértő szerint ez alapján Csáky Pál pártja jön szóba lehetséges koalíciós partnerként, de Ficó lehet hogy inkább mást édesgetne magához a jelenleg egységesnek tűnő ellenzéki pártok közül.

Meglepetés koalíció jöhet

Érdemes megjegyezni, hogy az adóreformer Richard Sulik vezette Szabadság és Szolidaritás (SaS) támogatóinak egy jó részét Ficó korábbi párt-szimpatizánsai adják, és hogy a kereszténydemokraták (KDH) csak az utóbbi időben határolódtak el egyértelműen a mostani miniszterelnöktő – nyilatkozta a szakértő. Ez alapján inkább taktikának, mint tudatos “értékválasztásnak” tűnik a KDH álláspontja, és a választás után derül ki, mennyire tudnak következetesek lenni –tette hozzá.
Az eredményt nehéz előre jósolni, nemcsak azért, mert négy párt mozog a parlamenti küszöb körül (Meciar, Slota, Csáky és Bugár pártja is), hanem mert négy évvel ezelőtt is végül egy olyan koalíció alakult meg, amire nem sokan fogadtak volna a választások előtt – emlékeztet a szakértő.

Bugár beelőzött

A legutóbbi felmérések a Most-Híd szlovák-magyar polgári párt preferenciáit magasabbnak mutatják, mint a Magyar Koalíció Pártja támogatottságát. A Polis Slovakia ügynökség telefonos felmérése szerint a Bugár Béla vezette Most-Híd 6,5 százalékot szerez, a Csáky Pál vezette MKP 5,2 százalékot.

Kollai István, a Terra Recognita Alapítvány elemzője szerint a Most-Híd masszív média- és plakát-kampánya valóban sikerre vezethet. A párt sikeresen épített fel és juttatott el néhány közérthető üzenetet a választók felé, a Bugár mögé álló szlovák politikusok, értelmiségiek pedig a szlovákok irányában hitelesítik a Most-Hidat. Az MKP inkább a hagyományos támogatói bázisára és a civil-szakmai intézményrendszer tradicionálisan MKP-közeli részére számíthat – nyilatkozta lapunknak a szakértő. Meg kell említeni azt is, hogy a szlovákiai magyar média vezető ereje, az Új Szó, az MKP vezetőjével, Csáky Pállal szemben konzekvensen kritikus hangot üt meg.

Nem jó a magas részvétel

A magasabb részvételi arány inkább kedvezőtlen a magyar politikai erők számára – véli Kollai István, aki szerint a magyar szavazókért harcoló két párt közti csatározások elkedvetleníthetik a potenciális szavazóikat. Ha eközben az éleződő szlovák bal-jobb törésvonal inkább szavazásra motiválja a szlovákokat, az a magyar pártok parlamentbe jutási esélyeit csökkenti, mert több szavazat kell az 5 százalékos küszöb átlépéséhez – tette hozzá.

A pozsonyi Új Szó publicistája szerint csupán egy egy dolog biztos: minden le nem adott szavazat Ficót, Slotát és Mečiart erősíti, négy év után mindenki tisztában lehet vele, mit is jelent ez. Azt nem lehet mondani, hogy nincs választék, ott az MKP és a Híd. Aki szerint a Szabadság és Szolidaritás (Sas), vagy a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió a megoldás, válassza őket. Forradalmi hajlamú szavazók fontolják meg valamelyik kispártot, vagy a Pali Búcsúpohara Vidám Parlamenti Pártot – ad tippeket a szlovákiai magyar szavazóknak az Új Szó.

Fico: nem demokratikus a kampány

Közben a csütörtöki titkos hangfelvétel után folytatódott a választási kampányt övező botránysorozat. Pénteken az MKP a Híd állítólagos szavazatvásárlása ügyében fordult bizottsághoz, és ugyanezt feltételezi az SNS is az SaS-ről. Állampolgári bejelentés érkezett ugyanilyen gyanúval az SaS-t és az SDKÚ-DS-t illetően is. A főügyészségnek hat beadványt továbbítanak.

Foglalkoznak továbbá a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) elleni beadvánnyal is. Eszerint a párt a szavazóköri választási bizottságokba delegált minden egyes tagjának 0,7 eurót ajánlott egy cégen keresztül a pártra leadott minden egyes érvényes voksért. Az SDĽ-lel kapcsolatos egy további beadvány is, amelyet Robert Fico kormányfő pártja, a Smer-SD nyújtott be. Szlovákiában illegális, választási kampány folyik, melynek célja, hogy a kormánykoalíció alapját képező, legerősebb pártot botrányos színben tüntesse fel – jelentette ki ma Robert Fico. Fennál a gyanú, hogy a választási kampány nem demokratikus, és hogy maga a választás sem lesz az – jelentette ki a kormányfő.

A miniszterelnök szerint “Ami a kampány keretében történik, annak semmi köze egy európai uniós tagállamon belüli demokráciához.” Fico ma újra utalt több háztartásba postázott, a Smer nevében küldött levélre, melyben a Demokratikus Baloldal Pártjára való szavazásra akarják rávenni a választókat. Ugyancsak megemlítette, hogy az SDĽ olyan szórólapokat terjeszt, amelyeken az állt: Ne válaszd az SDĽ-t!, azt a látszatot keltve, mintha a szórólapot a Smer terjesztené.
A kormányfő szintén bírálta a szlovák sajtót is, valamint a Richard Sulíkhoz közeli Fax Copy céget, mely 10 százalék kedvezményt ad a fénymásolás díjából, ha a vevő bemutatja a teljes Smer-SNS-HZDS választási listát.

Választás, számokban

A pozsonyi törvényhozás 150 képviselői mandátumáért 18 párt és mozgalom mintegy 2366 jelöltje versenyez, ami lényegében megegyezik a 2006-os választásokon indulók számával.

A jelöltek között 1852 férfi és 545 nő van, az átlagéletkor 45 év. Szlovákiában az állampolgárok 18 éves kortól választhatnak és 21 éves kortól választhatók. A választásra jogosultak száma mintegy 4,3 millió. Az a szlovák választópolgár, akinek tartós lakhelye külföldön van, előre, postán adhatta le szavazatát. Az idén 568 külföldön élő személy élt ezzel a lehetőséggel.

A választás költségeit 9,73 millió euróban határozták meg az illetékes hatóságok. Ebből 7,95 milliót a belügyminisztérium biztosít, míg 1,76 milliót a statisztikai hivatal. A választóhelységeket reggel hétkor nyitják ki, s este tíz órakor zárják. A voksolás menetét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői a helyszínen fogják figyelemmel kísérni. A választási részvételnégy éve 54,67 százalék volt. Az idén nagyjából hasonló szintű részvétellel számolnak az elemzők. (forrás: MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik