Nagyvilág

Irán trükközne a gázai flottával

A hétvégén a Gázai övezetbe induló flottával Irán célja, hogy „ellentémával” tematizálja a közel-keleti politikát és elterelje a figyelmet az őt hamarosan sújtó újabb nemzetközi szankciókról. Törökország és Irán újsütetű barátsága tovább szítja az indulatokat a térségben, ahol a magára hagyott Izrael előbb-utóbb kénytelen lesz engedni a tengeri blokádon.

A blokád alatt tartott Gázai övezetbe induló török flottillát ért izraeli támadást és az azt követő nemzetközi felháborodást követően egyre több állam, köztük Irán is úgy döntött: a zsidó államra nehezedő nemzetközi nyomást kihasználva demonstrálja erejét a térségben.

Ha nem engedtünk be egy ír hajót a gázai övezetbe, akkor egy iránit végképp nem fogunk – idézte a Jerusalem Post egy izraeli diplomata szavait azt követően, hogy a héten az iráni Vörös Félhold nevű segélyszervezet szervezet bejelentette, hogy hamarosan két hajót küld Gázába.

Az iráni flotta elindítása elsősorban propaganda célokat szolgál, az Izrael ellenes érzelmek felkorbácsolásáról és a zsidó állam elleni nemzetközi közhangulat meglovagolásáról van szó – nyilatkozta lapunknak Sárközy Miklós Irán-szakértő. Emlékezetes, hogy az Izrael által 2008-ban Gáza ellen indított háború alatt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vallási vezetője önkénteseket toborzott, az akciót azonban végül lefújta. Jól látszik, hogy Irán egy ellentémával akarja tematizálni a közel-keleti politikát és el akarja terelni az ellene foganatosítandó szankciókról a figyelmet. A szakértő szerint Irán inkább erkölcsi értelemben kívánja elnyomni a szankciók hangját, a perzsa állam elleni büntetőintézkedések már eddig is inkább a média, mint a gazdaság számára szóló döntések voltak a Nyugat részéről.

Nem lesz háború

Ha a szankciókkal kapcsolatos figyelemelterelés sikerül, az jelentős diplomáciai sikert jelenthet Irán számára. Törökország szintén komoly diplomáciai győzelmet könyvelhet el, a flottát ért értelmetlen és brutális támadás után erkölcsi nimbusz övezi.

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök és Abdullah Gül török elnök barátsága sok fejfájást okoz Izraelnek (fotó: MTI/EPA)

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök és Abdullah Gül török államfő barátsága sok fejfájást okoz Izraelnek (fotó: MTI/EPA)

Egy török-iráni stratégiai közeledésről van szó, amelynek a mostani gázai övezeti események csak egy szegmensét jelentik – véli Sárközy Miklós. Törökország idáig Izrael szövetségese volt, az utóbbi időben a török külpolitika fordulatváltása, neo-oszmanizmus felé fordulása figyelhető meg. Ebbe a képbe illeszkedik a nukleáris fűtőelemek cseréjéről kötött iráni- brazil-török megállapodás is.

Ennek nem csupán katonai, hanem geopolitikai üzenete is van. Izrael előbb-utóbb lépéskényszerbe kerül, amint a térségben utolsó szövetségese, Törökország is elfordulni látszik tőle. Izrael könnyen olyan magára maradó közel-keleti erődítménnyé válhat, amely akármerre fordul, ellenségekkel találja magát szemben – hangsúlyozta a szakértő. Az iráni flotta Gázai övezetbe érkezése kapcsán háborús forgatókönyvvel nem kell számolni, de a feszültség várhatóan fokozódni fog. A blokádot jelenlegi formájában nem lehet hosszú távon fenntartani, Izrael előbb-utóbb engedményekre kényszerülhet – mondta Sárközy Miklós.

Izrael hajlandó a vizsgálatra

Ehud Barak védelmi miniszter máris kijelentette, hogy, habár továbbra sem enged a nemzetközi követeléseknek, hogy egy nemzetközi bizottság vizsgálja ki a Gázai övezet izraeli zárlatát megtörni akaró segélyflottilla elleni izraeli kommandós akciót, hajlandó „belső” vizsgálatot elrendelni a blokádról. A felállítandó bizottság megvizsgálná, hogy a blokád “megfelel-e a nemzetközi jognak, vagy sem”.

Közben Irán elnöke, Mahmúd Ahmadinezsád törökországi útján kedden ismét a zsidó állam közeli pusztulását jósolta. „A török flotta megtámadása megkongatta a cionista rezsim bukásának vészharangját” – idézi az elnök szavait az IRNA hírügynökség. Az iráni Forradalmi Gárda korábban bejelentette, hogy kész haditengerészeti kíséretet adni az iráni lakosság adományait és a másik, önkénteseket szállító teherhajóhoz, amelyek már a hét végén elindulnának a térségbe.

A Jerusalem Post által megszólaltatott izraeli védelmi szakértők szerint mivel Irán a Hamasz fő fegyverszállítója, túl kockázatos lenne beengedni a hajókat. Nem ez lenne az első eset egyébként, hogy Teherán megpróbál bejutni a katonailag megszállt övezetbe. 2009 januárjában szintén segélyszállítmányt indítottak az irániak, de a hajó nem ért célba: a haditengerészet blokáddal zárta el a tengeri utat. Teherán részéről már rengeteg felelőtlen kijelentést hallottunk, éppen ezért nehéz megmondani, hogy a mostani akció mennyire jelent komoly fenyegetést az izraeli államra – írja a lap.

Nem gyengül a Hamasz

Úgy tűnik, hogy a gázai segélyflottilla esete az egész nemzetközi közvéleményt arra készteti, hogy újragondolják a palesztinok lakta övezet elleni blokádot. Nem egyedül Izrael viseli ugyanis a felelősséget a térség külvilágtól való elzárásáért – hívja fel a figyelmet az International Crisis Group elemző intézet. A nemzetközi közösségben éveken keresztül többen is részt vettek az övezet elszigetelésében, abban a reményben, hogy ezzel meggyengíthetik a térséget irányító Hamasz palesztin szervezetet.

A valóságban azonban a blokád csak a Gázában élő embereknek okozott súlyos károkat, és a Hamasz hatalmát nem tudta megtörni. Sőt, a szervezet befelé tudta irányítani az energiáit, és szabadon formálhatta a kizárólagos uralma alatt álló, a külvilágtól elszigetelt területet. A lakosság ellátása érdekében kialakítottak egy “ellenállási gazdaságot”: az egyiptomi határ alatt húzódó alagútrendszernek köszönhetően sokszor kifejezetten kedvező áron kaphatók árucikkek a gázai üzletekben.

Mindenkinek jó a blokád?

A segélyszervezetek rendszeresen azt fájlalják, hogy nincs fejlődés a Gázai övezetben, de ezek a panaszok közel sem tükrözik a valóságot – írja jelentésében az International Crisis Group. A térségben ugyanis van változás: a Hamasz a saját képére formálja a társadalmat. A csempészalagutakon keresztül folytatott kereskedelemből évente hatalmas összegek folynak be, és a bevételből a mozgalom kényelmesen tudja pénzelni az uralmát. Ahogy a Hamasz-kormány egyik minisztere fogalmazott: “a blokád számunkra ajándék”.

A térség elszigetelése hozzásegítette a Hamaszt ahhoz, hogy szigorúbb ellenőrzés alatt tartsa az övezetet. A mozgalom korábban Izrael ellen bevetett katonai szárnya, az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok fegyveresei most a gázai társadalomban teremtenek rendet és stabilitást, ám mindezt a félelemkeltés eszközével. A Gázai övezet határainak megnyitása megtörhetné ezt az önkényuralmat. Izrael számára ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy a blokád sikeresen megosztotta a palesztin politikát. Jóllehet az övezet elszigetelésével mindeddig nem tudták rávenni a gázai palesztinokat, hogy lázadjanak fel a Hamasz uralma ellen, egyes vélemények szerint Izrael a Hamasz “betelepítésével” sikeresen megosztotta a palesztinokat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik