A május közepén Teheránban létrejött egyezmény, amelyet a brazil és az iráni államfő, valamint a török miniszterelnök írt alá, szakítás a korábbi évtizedek módszerével, amikor az érintettek teljesen a nukleáris nagyhatalmaktól függtek. Teherán úgy értékeli a május 17-én aláírt megállapodást mint a globális Dél felkelését Észak hegemóniája ellen.
Irán hétfőn tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget az urándúsítást külföldre áthelyező megállapodásról. Ennek értelmében 1200 kilogramm gyengén dúsított uránért cserébe fűtőelemeket kapna, amelyeket kutatóreaktorában használhatna fel. Az iszlám köztársaság közismerten ragaszkodik ahhoz, hogy saját területén dúsíthasson uránt. Újabban azzal fenyegetőzik, hogy semmisnek nyilvánítja a Brazíliával és Törökországgal kötött megállapodást, amennyiben a Biztonsági Tanács újabb szankciókat hoz ellene.
A múlt héten beterjesztett határozati javaslat elfogadásához kilenc támogató szavazatra van szükség a 15 tagú BT-ben. Brazília, Törökország, Libanon és Gabon ellenzi az Irán elleni újabb szankciókat. Nigéria, Uganda, Bosznia-Hercegovina, Japán, Ausztria és Mexikó a végén alighanem az állandó tagok mögött sorakozik fel. Mindazonáltal négy ellenszavazat is gyengítené a határozatot. A korábbi három, Irán elleni szankciócsomagot ugyanis rendre egyhangúlag hagyta jóvá a Biztonsági Tanács.
Az egyelőre vitatott, hogy a Washington, London, Párizs és Berlin által szorgalmazott és Moszkva meg Peking által felkarolt új szankciók csakugyan húsbavágóak lesznek-e, azaz a kívánt “bénító hatást” fogják-e gyakorolni a teheráni rezsimre. A Biztonsági Tanács nyugati államai súlyt helyeznek arra, hogy szigorodjon az Irán ellen hatályban lévő fegyverszállítási embargó. Az is cél, hogy megakadályozzák a Forradalmi Gárda és iráni bankok bizonyos pénzügyi műveleteit külföldön, valamint iráni beruházásokat a világ bármely pontján zajló uránbányászatba.
A fenti megszorítások és az Oroszországnak meg Kínának tett engedmények dacára a Teheránt fenyegető büntetőintézkedések erőteljes csavart jelentenek. A korábbi három, szintén rendre jelentősnek minősített szankciósorozattal szerzett tapasztalatok azonban nem valami jók – jegyezte meg a FAZ.
