“A gazdasági problémák is visszavezethetők a sokkal mélyebb politikai válságra: az Unió egységének hiányára és a tagországok nacionalizmusára. Az elmúlt hetekben sokan felismerték, hogy Európa nem tekinthető
nagyhatalomnak. Az eurózóna egységét is veszélyeztető görög válság
rávilágított, hogy milyen ingatag és gyenge a kontinens országainak
együttműködési hajlandósága. A válság ismét bizonyította, hogy
egységben az erő” – fejti ki az elemző.
“Korábban sem volt titok, hogy az EU tagállamai és polgárai nem nézik jó szemmel a nemzeti szuverenitás csökkenésével járó központosítást” – emlékeztet Haas az európai alkotmány csúfos elbukására, és a Lisszaboni Szerződés nehézkes elfogadásának körülményeire. Szerinte a külpolitikai realitások sem biztatóbbak: az Unió a széthúzás miatt ma sem képes jelentős geopolitikai tényezőként fellépni a világban.
„Az Unió sodródásának elsődleges oka, hogy az európaiak sosem kötelezték el magukat Európa eszméje mellett, inkább a nacionalizmus hagyományait folytatták” – írja.
Haas a jövővel kapcsolatban sem derűlátó. A gazdasági és politikai bajokon túl a kontinens országai súlyos demográfiai válsággal is szembe kell hogy nézzenek. Az elöregedés tovább súlyosbíthatja az EU gondjait. „Európa máris elvesztette annak lehetőségét, hogy a 21. század globális nagyhatalma legyen.”
