A konzervatív The Sunday Times számára készült országos felmérés a Konzervatív Pártnak 35 százalékos, az eddigi örök harmadik Liberális Demokratáknak 28 százalékos, a Labournek 27 százalékos szavazatarányt mutatott ki. A szintén konzervatív The Sunday Telegraph listáján a toryk szintén 35, a liberálisok 31 százalékkal szerepelnek, a Munkáspártnak 26 százaléka van.
A liberális The Independent on Sunday által közölt közvélemény-kutatás szerint a konzervatívok 33, a liberálisok 31 százalékon állnak, a Munkáspárt tábora e felmérés alapján 27 százalékos. E szavazatmegoszlások nem ígérnek abszolút többséget egyik nagy pártnak sem a következő parlamentben, így felmerülhet a brit parlamentáris rendszerben rendkívül ritka koalíciókényszer, vagy új választások kiírása.
Az évtizedek óta hagyományosan rögzült erősorrendet – amelyben vagy a toryk, vagy a munkáspártiak alakíthattak többségi egypárti kormányt, és a liberálisok alkották a harmadik legnagyobb csoportot az alsóházban – néhány nap alatt alaposan átrendezték a miniszterelnök-jelölti tv-viták. Gordon Brown kormányfő, David Cameron konzervatív vezető és Nick Clegg, a liberálisok első embere eddig két ilyen vitát tartott, és ezeknek az összecsapásoknak a leglátványosabb eredménye a Liberális Demokraták példátlan előretörése. A párt, amelynek támogatottsága a korábbi években 17-20 százalék körül mozgott, hirtelen kitört ebből sávból, és azóta mindegyik felmérés 30 százalékhoz közeli, sőt e szint feletti népszerűséget mutat a liberálisoknak.
Politikai kommentátorok egyöntetű magyarázata szerint a brit politikatörténetben most első ízben megrendezett miniszterelnök-jelölti televíziós vitákon Cleggnek – váratlanul jó szereplésével – sikerült rengeteg szavazót meggyőznie arról, hogy a liberálisok a 65 éve folyamatos politikai váltógazdálkodást folytató két hagyományos fő párt valós alternatíváját jelentik. Ebben a helyzetben máris megindultak a találgatások arról, hogy – miután várhatóan egyik párt sem szerez abszolút többséget az alsóházban a május 6-i választásokon – ki kivel köthet koalíciót. Nick Clegg a The Sunday Timesnak nyilatkozva ugyanakkor egyenes utalást tett arra, hogy nem lesz hajlandó hatalomban tartani a Munkáspártot, ha az a szavazatarányok alapján a harmadik helyre kerül.
A brit választási rendszer sajátos aritmetikája lehetővé teheti, hogy a Munkáspárt a legalacsonyabb szavazataránnyal is a legnagyobb, vagy a második legnagyobb alsóházi frakciót alkothassa. A liberálisok vezetője azonban a vasárnap megjelent interjúban kijelentette: Gordon Brown kormányfő nem maradhat “lakásfoglalóként” a Downing Street-i rezidencián csak azért, mert a brit választási rendszer “egyedi irracionalitása” miatt ez lehetségessé válhat.
