Az EU égboltját jelenleg 27 “nemzeti légtér” alkotja – ennyi tagországa van az uniónak -, és csak a tagállamok kormányai dönthetnek lezárásukról vagy újbóli megnyitásukról – emlékeztetett az Európai Bizottság egyik tisztségviselője. Ez többek között védelmi kérdésekkel kapcsolatos történelmi okokra vezethető vissza.
Az Eurocontrol, a tagállamok légiforgalmi ügynöksége – amely a múlt hét óta megpróbálja összehangolni a tagországok légiforgalmi szerveinek a légtérzárlattal kapcsolatos tevékenységét – szigorúan kormányközi szervként működik.
Az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság pedig nem ellenőrzi az unió légterét.
Ez a helyzet “európai zűrzavart” eredményezett, kiváltva Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) bírálatát. A IATA szerint a helyzet “zavarba ejtő” Európa számára, amelyet már korábban is értek kritikák amiatt, mert túl lassan reagált más katasztrófahelyzetekre, például a görög pénzügyi összeomlás veszélyére vagy a haiti földrengésre.
Nem volt illetékes személy
Mivel az EU irányításában nem volt e kérdésben illetékes személy, négy napba telt, mire sikerült összehívni a tagországok közlekedési minisztereinek rendkívüli tanácskozását.
Eközben utasok százmilliói rostokoltak a földön. Európai uniós szinten senki sem próbálta őket olyan országok felé irányítani, ahol még nyitva vannak a repülőterek, vagy kísérelte meg összehangolni a repülőgépek helyett igénybe vehető tömegközlekedési eszközök működését.
Matthias Ruete, az Európai Bizottság közlekedési ügyekben illetékes igazgatója szerint ezen változtatni kell, “be kell indítani” végre az egységes európai légteret. A terv megvalósítása mégis évek óta húzódik, mert a szuverenitásukat féltékenyen őrző tagországok kormányainak ehhez áldozatot kellene hozniuk.
A terv egy közös döntéshozó szerv felállítását irányozza elő, de valóra váltásához a tagállamoknak egyetértésre kellene jutniuk annak szerepéről, hatásköreiről, alapszabályáról és székhelyéről – hangsúlyozta egy szakértő. A döntést ráadásul egyhangúlag kellene meghozni, ami nehezen elérhető.
Az előrelépés legfőbb akadályát egyelőre a szubszidiaritás jelenti – ismerte el magánbeszélgetésben egy uniós tisztségviselő. Az unióban doktrína rangjára emelt elv azt jelenti, hogy az EU csak akkor lép közbe, ha a tagállamok nem a legalkalmasabbak a cselekvésre. Matthias Ruete mindezek ellenére derűlátó. “Olyan megoldást dolgozunk ki, amely új korszakot jelent majd az egységes európai légtér kiépítésében” – hangoztatta.
Nem hangolták össze a légi és a földi közlekedést
Noha a légügyi hatóságok fellépésének eredményeként a vulkáni porfelhő szerencsére nem tett kárt emberéletekben, a tájékoztatás és a koordináció elégtelenre vizsgázott Európában – áll abban az írásbeli hozzászólásban, amelyet Göncz Kinga szocialista képviselő nyújtott be a légi közlekedésben tapasztalható fennakadásokról rendezett parlamenti vitához kedden Strasbourgban. Göncz Kinga szerint érdemes lenne megvizsgálni a 80-as években hozott biztonsági intézkedések érvényességét is.
A légtérzár európaiak százezreit hozta nehéz helyzetbe, megakadályozva, hogy eljussanak úticéljukhoz. A váratlan problémával mindenki igyekszik megküzdeni, de az elégtelen információszolgáltatás a helyzetet tovább nehezítette. Az utasok sokszor sem telefonon, sem interneten nem kaptak kielégítő tájékoztatást. Zavarkeltő volt az is, hogy a légügyi hatóságok és a légitársaságok ellentmondásos információkat közvetítettek. Hiányzott a légi és földi közlekedés összehangolása is. A saját bőrünkön tapasztalhattuk, mennyire fontos lenne a tagállamok közötti közlekedési összeköttetések korszerűsítése, a transzeurópai közlekedési hálózatok kiépítése.
A francia kormány és a meteorológiai szolgálat is bírálta az izlandi vulkánkitörés miatt elrendelt európai légtérzárlatot érintő kérdésekben a döntéshozók késlekedését. Dominique Bussereau közeledési államtitkár egy rádióinterjúban úgy vélte, hogy “egyes országoknak nem volt sürgős” az uniós közlekedési miniszterek előző napi megbeszélése a légtérhasználatra vonatkozó korlátozások enyhítéséről. Marc Pontaut, a Météo France kutatási igazgatóhelyettese pedig a Le Parisien című lapnak elmondta: már pénteken felmerült a tesztrepülések kérdése, de csak hétfőn kaptak rá engedélyt.
A közlekedési miniszterek kikerülték az alapproblémát
A tagállamok közlekedési miniszterei egyelőre csak abban egyeztek meg, hogy jobban összehangolják tevékenységüket a légi járatok keddtől történő fokozatos újraindítása érdekében, de az alapproblémát nem érintették. Megállapodásuk egy pillanatnyi problémát kezel, semmilyen hosszú távú döntést nem hoztak.
Siim Kallas, az Európai Bizottság közlekedési felelőse elismerte, hogy a légi járatok engedélyezése a tagállamok hatáskörébe tartozik, de elérték, hogy a tagországok szorosabban és pontosabban együttműködjenek egymással.
Még soha nem történt ilyesmi Európában
Az EU mentségére legyen mondva, hogy a minapi izlandi vulkánkitörés előtt Európában soha nem léptették életbe a hasonló helyzetekre kidolgozott eljárási szabályokat, amelyek vitatott tudományos modelleken alapulnak, alkalmazásukat pedig a tagországok kormányaira bízzák.
Az Egyesült Államokban más a helyzet. Amennyiben az amerikai modellt alkalmazták volna Európában, a repülések engedélyezéséről a légi járatok működtetői döntöttek volna, s a felelősséget a légitársaságok és a pilóták viselték volna – jegyezte meg Kallas. Az amerikai módszert hétfőn az uniós közlekedési miniszterek elé terjesztették, ők azonban nem fogadták el.
