A két vezető egyebek mellett bejelentette, hogy a közös francia-német dandár mintájára 2013-ra létrejön egy több ezer főből álló francia-olasz alakulat, amely a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint elsősorban Afganisztánban fog szolgálatot teljesíteni.
Az illegális bevándorlás elleni harcban Sarkozy és Berlusconi közös európai politikát sürgetett, s jelezte, hogy annak megvalósulásáig a Földközi-tengeren állandósítják a két ország közös ellenőrzéseit.
Francia és olasz nagyvállalatok (Electricité de France, Areva, Enel, Ansaldo, Techint) képviselőinek jelenlétében a két ország vezetője többek között a biztonságpolitika, a hulladékfeldolgozás, az oktatás és elsősorban a polgári nukleáris együttműködés terén írt alá megállapodást, amellyel lehetővé válik francia erőművek megépítése Olaszországban. “Kéz a kézben akarunk az olasz vállatokkal együttműködni a nukleáris ágazat fejlesztésén” – hangsúlyozta Sarkozy. A két ország előző évi római csúcstalálkozóján az EdF és Enel energiaóriások létrehoztak egy közös vállalatot négy, úgynevezett Európai Nyomottvizes Reaktor (EPR) megépítésének tanulmányozására.
A francia elnök üdvözölte és történelminek nevezte az olasz kormány döntését a nukleáris energia fejlesztéséről, amelyről a csernobili katasztrófát követően lemondott Róma. Berlusconi a hatalomba történt 2008-as visszatérésekor úgy döntött, hogy a gáz- és a kőolajfüggőség enyhítése végett 2030-ig az ország energiaellátását 25 százalékban nukleáris energiával kívánja megoldani. A négy atomreaktor építése 2013-ban kezdődhet.
Párizs és Róma “vasúti békét” is kötött, s megállapodást írt alá vasúti piacaik liberalizálásáról is. “Semmi értelme a sínháborúnak Olaszország és Franciaország között … A határok megnyitásakor ez abszurd lenne, együtt fogunk dolgozni” – mondta Sarkozy. Az olasz vasúttársaság (Ferrovie dello Stato) korábban azzal vádolta Párizst, hogy le akarja előle zárni a francia vasúti vonalakat.
Sarkozy és Berlusconi közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a nemzetközi kérdésekben nagyon szoros az együttműködés a két ország között. A francia elnök megerősítette, hogy az Európai Unió bármelyik pillanatban készen áll Görögországon segíteni. Az olasz kormányfő pedig hozzátette, hogy “mindannyiunk érdeke támogatást nyújtani (Athénnak), mert egyébként a közös valutát negatívan érinthetik” a görögországi fejlemények.
