Putyin Szmolenszkben elhangzott nyilatkozatában emlékeztetett, hogy amikor Kurmanbek Bakijev elnök – aki szerdán este elhagyta a kirgiz fővárost – hatalomra került, élesen bírálta elődjét, Aszkar Akajevet, amiért a politikában és a gazdaságban minden poszton rokonai vagy jó emberei ültek. “Úgy látom, Bakijev úr e téren elődje nyomdokába lépett” – mondta Putyin. Hangsúlyozta azonban: “Bármi történjen is az országban, az Kirgizisztán belügye, de mérsékletre, az erőszak kerülésére szólítok fel mindenkit”.
A Kommerszant című lapnak nyilatkozva Andrej Grozin, az Orosz Tudományos Akadémia FÁK Intézete közép-ázsiai és kazahsztáni osztályának vezetője úgy vélekedett: a kimenetel a térségben jelen lévő fő szereplőktől, az Egyesült Államoktól, Kínától és Oroszországtól függ, s az első kettőnek nyilván semmi szüksége a destabilizálódásra. Kína attól tart, hogy a zavargások átterjednek a szomszédos területekre, az Egyesült Államok – amely számára a térségben a fő kérdés Afganisztán – teljesen elégedett Bakijev elnökkel, és bármiféle változás csak zavart okozhat számára – mondta.
Oroszországgal a lap szerint más a helyzet. Az utóbbi időben Moszkva Bakijev több lépését is zokon vette. Az elnök tavaly úgy döntött, hogy – a név megváltoztatása mellett – meghagyja Manasz repülőterén az amerikai katonai támaszpontot, amelyet Moszkva nem szívesen lát ott. Előzőleg azonban moszkvai látogatásán bejelentette, hogy a támaszpontot bezárják, s Moszkva 150 millió dollár vissza nem térítendő segélyt és 300 millió dollár kedvezményes hitelt nyújtott Kirgizisztánnak, továbbá 180 millió dollárnyi adósságát leírta. Mindezt tetézte, hogy idei hírek szerint újabb amerikai katonai objektumot szándékoznak nyitni az ország területén. Kezdték elnyomni az orosz nyelvű internetes honlapokat, és egyre többször próbálták korlátozni az orosz üzletemberek lehetőségeit vagyontárgyak megvásárlására.
E törekvést az elnök fia, Makszim Bakijev oroszellenességével hozta összefüggésbe az ellenzék. Az ifjú Bakijev a Központi Fejlesztési, Beruházási és Innovációs Ügynökséget vezeti, amelyet afféle második kormánynak tekintenek. Nemrég az elnök új irányítási rendszer bevezetését javasolta, amely az ellenzék szerint kísérlet a hatalom átörökítésére. Ilyen körülmények között Bakijev ellenzéke vált az orosz-kirgiz barátság legfőbb védelmezőjévé.
A Kommerszant által idézett szakértők szerint azonban Moszkva aligha kész nyíltan támogatni Bakijev ellenfeleit, már csak azért sem, mert a Kreml határozottan ellenzi az erőszakos hatalomváltás gyakorlatát. Hasznot azonban húzhat a történtekből: a kirgizisztáni vezetés mostantól nyilván óvatosabb lesz Amerikával szemben, s ez elég is Moszkvának – írta a lap.
A Komszomolszkaja Pravdának nyilatkozva egy szakértő úgy vélte, ugyanaz történik, mint öt éve a “tulipános forradalomban”: a kirgizek elmentek boltokat fosztogatni, másnap megtudták, hogy szabadságharcosok, de később rá kellett jönniük, hogy nem minden szabadságharcosnak jut hely a húsos fazéknál. “De az Amerika támogatta tulipános forradalom nem adott semmit a kirgizeknek, hanem megsemmisítette Kirgizisztánt, és most vagy a hatalom talál módot a felkelés elnyomására, vagy a hatalmat nyomják el” – mondta.
