Nagyvilág

Kisebbségbe kerülnek a fehérek Amerikában

Az Egyesült Államok feltehetően demográfiai forradalom küszöbén áll. Történelme során először 2010-ben afroamerikai, hispanoamerikai és ázsiai eredetű kisebbségei újszülötteinek összesített száma felülmúlhatja a fehér többség körében világra jövő bébik számát - olvasható a Le Figaro hasábjain.

Kenneth Johnson amerikai szociológus szerint az ország gyorsan közeledik a történelmi választóvonalhoz: 1990-ben a nem fehér újszülöttek aránya 37 százalék volt, 2008-ban 48 százalék.

Ha a trend folytatódik, a nem fehér népesség 40 éven belül többséggé válhat az amerikai lakosságon belül – írja a Le Figaro című francia lap. A demográfus a 2000 évi népszámlálás adatai alapján arra számít, hogy erre 2042-ben kerül sor. 2050-ben 235,7 millió egyén, az akkori népesség 54 százaléka tartozik majd a jelenleg kisebbségi népcsoportokhoz. Ma a lakosság kétharmadát alkotják a fehérek.

Az etnikai népesség gyarapodása nem csupán a bevándorlással, hanem a születési rátával is – sőt elsősorban annak alakulásával – magyarázható. A döntő a hispano-amerikai asszonyok termékenysége. Az amerikai lakosság 15 százaléka ilyen eredetű, de ez a csoport adta 2000 és 2008 között az ország demográfiai növekedésének felét – idézi a lapot a globusz.net. A hispano-amerikai asszonyoknak átlag három gyermekük van, míg a többi etnikumhoz tartozó asszonyoknak átlag kettő. Ezen túlmenően a termékeny korban lévő fiatal hispano-amerikai nők száma felülmúlja a fiatal fehér nőkét, akiknek száma 1990 óta 19 százalékkal csökkent, és akik egyre későbbre tolják a gyerekszülést.

A kisebbségek demográfiai súlyának növekedése fontos jelenség, amely szerepet játszik a bevándorlásról vagy az egészségbiztosításról folyó jelenlegi vitákban. Kenneth Johnson véleménye szerint a mai Egyesült Államokban „nemzedéki szakadék alakult ki az öregedő fehér népesség és a dinamikus és fiatal etnikai kisebbségek között”.

A demográfus szerint kérdéses, hogy az idősödő fehér amerikai választottak és adófizetők miként reagálnak arra a kihívásra, amelyet ez a kulturálisan tőlük olyannyira különböző fiatalság jelent. „Hajlandók lesznek-e adót fizetni olyan iskolák fenntartására, amelyekbe nem az ő gyermekeik fognak járni?” – teszi fel a kérdést Kenneth Johnson, aki arra is emlékeztet, hogy az ország gazdaságának nagyobb része idős emberek kezében van.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik