Három hónap szünet után hétfőn újabb tárgyalási napot kezdtek Hágában a háborús bűnökkel, népirtással vádolt egykori boszniai szerb vezető, Radovan Karadzic elleni perben. A vádlott ezúttal megjelent a tárgyalóteremben, hogy előterjessze védekezését.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék előtt a most 64 éves Karadzic a vádirat ismertetésekor még megtagadta a jelenlétet, és kérte a tárgyalás elhalasztását. Arra hivatkozott, hogy a vád állításait tartalmazó 400 ezer gépelt oldalnyi szöveg áttanulmányozásához több időre van szüksége – írja a BBC.
Soha fel sem merült a szándék, sem a gondolat, de még kevésbe a terv a muszlimok és horvátok kiűzésére a boszniai szerbek által kikiáltott köztársaság területéről – állította Karadzic védőbeszédében. Szerinte a boszniai szerbek csak meg akarták védeni önmagukat, javaikat, területüket.
A törvényszék tavaly novemberben hivatalból védőt rendelt ki Karadzic számára, arra az esetre, ha a vádlott ismét megtagadná a személyes részvételt. Most azonban Karadzic saját jogi képviselőivel együtt jelent meg a tárgyaló teremben. A boszniai szerbek volt politikai vezetője az ellene felhozott vádakra reagálva, mondandójának mintegy bevezetéseként elöljáróban leszögezte: a szerbek “igazságos és szent” ügyért szálltak harcba Bosznia-Hercegovinában.
Karadzic 2008-ban többször is megjelent a nyilvánosság előtt elváltoztatott külsővel, Dragan Dabic álnéven, természetgyógyászként. A jobb oldali fotón egy 1994-es rendezvényen látható Bosznia-Hercegovinában (fotó: MTI/EPA)
“Nem akartuk ezt a háborút, nem állt érdekünkben, hogy ellenségek legyünk. Ha más vezetésük lett volna a bosnyákoknak a kilencvenes évek elején, akkor elkerülhettük volna a háborút” – nyilatkozott még a per folytatása előtt börtöncellájából Karadzic az al-Dzsazíra arab nyelvű hírtelevíziónak. A vád szerint az 1992-től 1995-ig tartó boszniai háborúban az egykori pszichiáter Karadzic volt a háborús bűnök, etnikai tisztogatások és népirtás “építőmestere”. Ő tervelte ki a bűncselekményeket, ő alakította ki az ennek megfelelő politikát, és ő felügyelte a cselekményeket elkövető fegyveres erőket.
A népirtással, népirtásra való összeesküvéssel, valamint emberiség elleni bűncselekményekkel megvádolt Karadzicra akár életfogytig szóló szabadságvesztés is várhat. A vádirat 11 pontban összegzi a terhére rótt cselekményeket, így a srebrenicai mészárlást és a Szarajevó ellen 44 hónapon át tartó tüzérségi támadássorozatot. A vád összesen 407 tanút kíván felvonultatni.
Radovan Karadzic a hágai ügyész szerint azzal a céllal lépett fel, hogy tartósan elüldözzék a boszniai szerbek által maguknak igényelt térségből a bosnyákokat és a horvátokat. Ebben bűntársa volt az időközben már elhunyt Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök, valamint Ratko Mladic egykori tábornok, a boszniai szerbek akkori katonai parancsnoka, aki ma is szökésben van. Karadzicot 2008 júliusában fogták el Belgrádban, ahol álnéven, megváltoztatott külsővel élt. Hágának történt átadása pozitív fordulatot jelentett a szerb kormányzat nyugati megítélésében, bár a hágai törvényszékkel való szerb együttműködést csak akkor tekintenék teljesnek, ha Mladicot is sikerülne elfogni.
