A bejelentés alig több mint egy héttel a március 7-én esedékes parlamenti választások előtt hangzott el. A tervezett intézkedés nyilvánosságra hozatalának célja alighanem az, hogy növelje Núri al-Máliki miniszterelnök táborának szavazatszerzési esélyeit.
Mohammed al-Aszkari, a védelmi minisztérium szóvivője szerint nincs összefüggés a döntés és a választások között. Az időzítést azzal indokolta, hogy az iraki kormánynak csak most állnak rendelkezésére azok a költségvetési eszközök, amelyek lehetővé teszik a határozat végrehajtását.
A védelmi tárca közleménye szerint a tiszteket vasárnaptól veszik újra állományba. Noha az előző rendszer katonái már korábban visszakapták szavazati jogukat, a döntés bírálói szerint a tény, hogy visszaveszik őket a hadseregbe, nagyban befolyásolja, hogyan voksolnak majd március 7-én.
A Szaddám Huszein rezsimjében kormányzó Baath párt tisztségviselőinek sorsa érzékeny téma a háború utáni Irakban. Az amerikaiak által irányított ideiglenes koalíciós hatóság országlása idején százezer számra fosztották meg őket kormányzati állásaiktól, a megdöntött diktátor hadseregét pedig szélnek eresztették. Elterjedt vélekedés szerint ezek a döntések felelősek a szunnita felkelés kirobbanásáért.
Noha 2008 óta a bukott rendszer számos tisztségviselője visszatérhetett a kormányzatba, a Baath párt tagjaival szembeni bánásmód egyre élesebben vetődik fel a választások közeledtével .
A választási kampány elején a volt diktátor több mint 440 hívét, zömmel szunnitát töröltette a jelöltek listájáról egy olyan bizottság, amelynek élén két ismert síita képviselő áll, akik maguk is parlamenti mandátumra pályáznak, s feltételezések szerint kapcsolatban állnak Iránnal.
