Krasniqi Pristinában úgy nyilatkozott, hogy ha az észak-koszovói szerbek szeretnének kiválni Koszovóból, tudniuk kell, hogy a dél-szerbiai (a Presevo, Bujanovac környékén élő) albánok is készek csatlakozni Koszovóhoz.
A szerb kormány – amely nem ismeri el Koszovó függetlenségét és továbbra is Szerbia részének tekinti a túlnyomó többségében albánok lakta területet – mereven elutasította az elképzelést, és annak elítélésére szólította fel az Európai Uniót (EU), a NATO-t, valamint a koszovói ENSZ- és EBESZ-missziót.
Oliver Ivanovic, a Koszovó ügyeivel foglalkozó szerb minisztérium államtitkára megismételte azt a belgrádi álláspontot, amely szerint Szerbia megengedhetetlennek tartja a területcserét Koszovóval.
“Szerbia nem fogja a sajátját elcserélni a sajátjára. Számunkra a területi megosztás vagy a területcsere egyáltalán nem aktuális kérdés. Mi ezt teljesen elutasítottuk” – hangsúlyozta.
Ivanovic hozzátette: Belgrád legalább annyit elvár az EU, a NATO, az ENSZ és az EBESZ képviselőitől, hogy ítéljék el Krasniqi nyilatkozatát. “Világosan Krasniqi és a többiek tudtára kell adniuk, hogy az efféle nyilvános kijelentések megengedhetetlenek és veszélyesek” – tette hozzá.
A koszovói-szerb határ mentén fekvő albán többségű területek (Presevo, Bujanovac) helyzetének rendezése hosszú évek óta a szerb belpolitika egyik legbonyolultabb problémáját jelenti.
