Az orosz fővárosban kedden reggel a leghidegebb – mínusz 25 fok – a metropolisz nyugati, legmelegebb – mínusz 20 fok – keleti részén volt. A lapok orvosi tanácsokat adnak, amelyek szerint a nagy hideg az asztmásoknál és az érrendszeri megbetegedésekben szenvedőknél görcsös rohamokat idézhet elő, ha kilépnek a szabadba. A magas légnyomás pedig a magas vérnyomással, illetve szívbetegségekkel küzdőknél fejfájást, szívpanaszokat, vérnyomás-ingadozásokat idézhet elő.
A hőmérséklet Oroszország központi részén egész januárban a sokévi átlag alatt van, kedden 9 Celsius-fokkal, a hónap folyamán átlagosan 10 Celsius-fokkal marad el az átlagtól, és amint eláll a szél, sűrű füstköd lepi be a várost. A hét végén például Moszkva egyes részein a levegőben a nitrogén-dioxid mennyisége elérte a maximálisan megengedhető érték 6,5-szörösét, a szénhidrogéneké az 5,2-szeresét. Szénhidrogénekből egyes kerületekben a maximális megengedhető érték 8,2-szeresét mérték.
Moszkvában a károsanyag-kibocsátás 80 százaléka – egyebek mellett a forgalomszervezés szinte teljes hiánya miatt – az örökké dugókban pöfögő autóktól származik, és a karbantartás hiánya mellett a benzin rossz minőségével függ össze. Egyes becslések szerint a Moszkvában eladott benzin 10-40 százaléka a legrosszabb minőségből való. Ráadásul az autóállomány jó 40 százaléka erősen szennyező, régi, hazai gyártmány.
Amíg az általános helyzet nem változik, a téli hidegben mindig is szmog borul majd a városra, s a szennyező anyagokat egy-egy anticiklon – mint a mostani – mintegy búraként szorítja le.
