Nagyvilág

Döntetlenre áll az olajháború

A hétvégi moszkvai tárgyalások után is döntetlenre áll az orosz-fehérorosz "olajháború", noha pénteki minszki közlés szerint rendben zajlanak a fehéroroszországi kőolaj-finomítókba és az európai tranzitra szánt orosz olajszállítások.

A vita tárgya látszólag a kedvezményes feltételekkel, vagyis vámmentesen szállítandó orosz kőolaj mennyisége, de szakértők szerint az eltérés a két álláspont között csekély. Moszkvának ugyanis a minszki kívánságok teljesítése mintegy 80 millió dollár veszteséget okozna. A háttérben vélhetően a fehéroroszországi kőolaj-finomítók privatizálásában való orosz részvétel feletti nézeteltérés húzódik meg. A vita tárgya látszólag a kedvezményes feltételekkel, vagyis vámmentesen szállítandó orosz kőolaj mennyisége.

A legutóbbi orosz ajánlat értelmében a 8 millió tonnás fehérorosz belső felhasználásból Moszkva 6,3 millió tonnát fedezne vámmentesen, mivel Fehéroroszország kitermelése évi 1,7 millió tonna. Minszk idén 21,5 millió tonnát akar venni, de a 6,3 millión felüli részt Oroszország tonnánként 267 dolláros áron adná.

Tavaly Minszk még kedvezményes – a hivatalosnál több mint 30 százalékkal alacsonyabb – vámot fizetett, vagyis az orosz fél 1,8 milliárd dollárral támogatta a fehérorosz gazdaságot. Fehéroroszország a saját szükségletén felüli mennyiséget feldolgozta, s világpiaci árakon adta el Európában.

Minszk a mostani vitában az Oroszországgal és Kazahsztánnal alakuló vámunióra hivatkozott, azzal, hogy a kőolaj kérdését nem lehet kivonni ennek hatálya alól, vagy ha igen, Fehéroroszország elhagyja a vámuniót. Az orosz fél szerint viszont a kőolajvita nem oldható meg a vámunió ürügyén.

Már közelinek látszott a megállapodás, amikor Minszk javasolta, hogy a vitatott 1,7 millió tonna felét – vagyis 850 ezer tonnát – adja Moszkva még vámmentesen. Ez az orosz félnek mintegy 80 millió dollár vesztességet jelentett volna, de végül nem állapodtak meg ebben sem, s ezért mindkét fél a másikra hárítja a felelősséget.

Az eltérés azonban olyan csekély, hogy szakértők szerint a vita hátterében inkább két fehéroroszországi olajfinomító privatizálása körüli viszály húzódik meg: ezek iránt régebben érdeklődik már az orosz Rosneft (Rosznyeft) amelynek igazgatótanácsában az elnök Igor Szecsin első miniszterelnök-helyettes, illetve a Lukoil. Oroszország erősen érdekelt abban is, hogy a Fehéroroszországon áthaladó gáz- és kőolajvezetékeket ellenőrzése alá vonja.

Egyelőre mindkét fél tovább élezi a helyzetet: Oroszország január 1-ével elkezdte beszedni a vámot, Minszk kilátásba helyezte a tranzit vámjának több mint tízszeresére emelését.
A Kommerszant című orosz üzleti lap szerint azonban a felek egyelőre a korábbi hasonló háborúságoktól eltérően megelégszenek a fenyegető nyilatkozatokkal, s az Európába irányuló orosz szállításokat nem állították le, legalábbis egyelőre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik