Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök kijelentette szombaton az állami televízióban, hogy országa – noha semlegesnek nyilvánította magát – óriási szenvedésen ment keresztül, miután Nagy-Britannia és a Szovjetunió 1941-ben megszállta, és az okozott károkért soha nem kapott kártérítést, pedig részesülnie kellett volna a győztesek nyereségéből. Közölte, hogy utasítást adott egy szakértői csoport létrehozására, amely felméri a károkat, majd “benyújtják a számlát” a szövetséges hatalmaknak.
Részletesebben nem beszélt erről, de a világháborús kártalanítás kérdésével kapcsolatban már korábban bejelentette: levelet ír Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak, és azzal a kéréssel fordul hozzá, hogy kártalanítsák az iráni népet azon károk miatt, amelyeket a szövetségesek okoztak a háború alatt az ország területének és erőforrásainak használatával.
Ahmadinezsád figyelmeztetett, hogy országa ezenkívül kompenzációt kérhet az I. világháborúban elszenvedett károkért, a megbuktatott Pahlavi-dinasztia Nyugat általi támogatásáért és az 1979-es iszlám forradalommal szembeni ellenséges hozzáállásért is.
Nagy-Britannia és a Szovjetunió 1941. augusztus 26-án szállta meg Iránt, hogy biztosítsa magának az ország olajkészletét, valamint az utánpótlási útvonalakat a tengelyhatalmak ellen harcoló Szovjetunió számára. Emiatt élelmiszer- és üzemanyaghiány lépett fel az országban, hatalmasra nőtt az infláció, mert az ellátásban a megszálló erőknek kellett elsőbbséget adni.
