Olyan jelenségről van szó, amely elvezethet a csaknem harminc éve érvényben lévő egyke-dogma felülvizsgálatához – írja a globusz.net a párizsi Le Figaro cikkére hivatkozva.
Mint mindig, amikor Kínában számokat említenek, az aránytalanság szédítő. 1980-tól napjainkig állítólag 38 millióval több fiú született, mint lány. A hivatalos statisztikák szerint 1980-ban a születések arányszáma 107: 100 volt a fiúk javára, ez nemzetközi összehasonlításban már igen magasnak számított. Mára azonban 120:100 az arány – vagy inkább aránytalanság. Ez az abszurd következménye az „egy házaspárra egyetlen gyermek” 1980-ban életbe lépett politikájának, amely Peking szerint azóta 400 millió gyermek születését akadályozta meg.
Nehéz partnert találni
Túl azokon az emberi drámákon, amelyek abból következnek, hogy nehéz ellenkező nemű partnerre találni, a hatalom a mindenek felett álló társadalmi stabilitás sorsáért aggódik. Egyre több magányos férfi marad család nélkül, öreg napjaikban senki sem fogja támogatni őket. A szociális segélyrendszerekre szorulnak majd, de ezek még maguk sem alakultak ki – írja a lap.
A fiúgyerekek túlsúlyához kapcsolódó másik dráma a gyerekrablás. A kínai közbiztonsági miniszter nemrég először tárt fel részleteket honlapján elrabolt, majd megkerült gyermekekről. Az Új Kína hírügynökség szerint évente 30- és 60 ezer között mozog az elrabolt gyerekek száma, csaknem mind fiú. Az is előfordul, hogy nélkülöző szülők eladják fiukat egy „kevésbé értékes” lányért cserébe.
A kínai interneten végtelen vitákra okot adó „lányhiány” nem az egyedüli ok, amely a kínai vezetőket ráveheti demográfiai politikájuk megváltoztatására. Túl ugyanis a kínai szülők millióinak mély sebein és azon, hogy megjelenik a gyakran bizarr magatartású „gyerek-császárok” nemzedéke, az egyke politika súlyos demográfiai problémát is felvet. A vita középpontjában a kínai lakosság öregedése áll.
„Ha semmi nem változik, századunk közepére Kína lakossága lesz a legöregebb a világon, öregebb ma a legöregebb lakosságú nyugati országénál is” – fejti ki a kínai demográfiai kutatások egyik úttörője, Pao Csang-ku (Baochang Gu), a Népi Egyetem tanára. Számításai szerint a 65 évnél idősebbek száma 2008-ban 65 millió volt, vagyis a lakosság 8 százaléka, 2050-re viszont 340 millióan lesznek, azaz a lakosság 25 százalékát képezik majd. És ez a gyors átalakulás egy olyan, még fejlődőben lévő országban megy végbe, amelyben a nyugdíj- és a társadalombiztosítási rendszert még csak ezután fogják felépíteni.
A szorgalmas és gazdag Sanghaj mérte fel először a problémát. a városi vezetés kampányt indított annak érdekében, hogy az egykék alkotta házaspárok jogot kapjanak két gyerekre. Sanghaj demográfiai téren már 2050 Kínáját vetíti előre, a 13 millió sanghaji csaknem negyedrésze 60 éven felüli, és a hatóságok szerint ez az arány 2020-ra eléri a lakosság harmadrészét. Hszie Ling-li (Xie Lingli), a sanghaji családtervezési hatóság igazgatója számára már fontos szempont, hogy a jövőben elejét tudják venni a munkaerőhiány kialakulásának. Mások viszont bírálták nyilatkozatát, amely szerintük „az országnak küldött nagyon rossz üzenet” volt.
Nem fognak a végtelenségig nőni
A születések korlátozása már az egyetlen gyerekről szóló 1980-as törvény előtt megkezdődött. A kormány 1973-ban adta ki a „van, hszi, sao” jelzót: késői házasság, késleltetett szülés és a gyermekek számának korlátozása. Később a jelszó így alakult: „Két gyerek jó, három sok!” A termékenységi ráta már az egyke bevezetése előtt egy asszonyra számítva 5,7-ről 2,8-ra csökkent. Ma hivatalosan 1,8 a szám, de Pao Csang-ku 1,5-1-6-ra taksálja. Az egy gyerek szabálya nem vonatkozik az egész lakosságra, csak a lakosság 36 százalékára, főleg a városira érvényes. 19 tartomány vidéki körzeteiben, ahol a lakosság 53 százaléka él, a pároknak lehet második gyermeke is, ha az első lány. A lakosság 11 százalékára – alapvetően a kisebbségekre – semmiféle korlátozás nem vonatkozik. Ezenkívül még nyitva áll az a lehetőség is, hogy valaki a tiltás ellenére is megszülje gyermekét – ekkor meg kell fizetnie a bírságot, amely több mint egy évi átlagbérnek felel meg.
A közhiedelemmel ellentétben Kína jelenleg 1,3 milliárdos lakossága nem fog a végtelenségig nőni. A kínai szakértők szerint 2030-2035 körül fog tetőzni mintegy 1,45 milliárd fővel. A ritmus attól függ, hogy mikor fog Kína lemondani az egyke politikáról. Pao Csang-ku szerint már most is tíz évvel elkésett ezzel az ország, de a családtervezés hivatalos vezetője a közelmúltban is úgy nyilatkozott, hogy a születések korlátozását még egy évtizedre fenn kell tartani, nehogy népességrobbanás következzen be.
