A választási kampány hajrájához közeledve bizonytalanná vált, ki lesz keleti szomszédunk elnöke a november 22-i első, majd a december 5-i második forduló után. A közvélemény-kutatások szerint a jelenlegi elnök Traian Basescu és a Szociáldemokrata Párt elnöke, Mircea Geoana a legesélyesebb, hogy bejusson a második fordulóba. Közöttük egyébként nagyon szoros a verseny.
Paradox módon a második fordulóban Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt jelölte tudná integrálni a „Basescu-ellenes” szavazókat, ezzel neki lenne a legnagyobb esélye a győzelemre, ám ő nem valószínű, hogy továbbjut a második körre.
Kelemen Hunor harca
Az elnökválasztás egyetlen magyar jelöltje Kelemen Hunor, akit az RMDSZ indít. Míg a magyar politikus az elnökségért az esélytelenek nyugalmával indul, az eredmény a személyes karrierje szempontjából nem mellékes. Egy elfogadható első fordulós eredmény ugyanis előrevetítheti, hogy a közeljövőben leválthatja Markó Bélát.
Kelemen Hunornak azonban nehéz dolga van, ugyanis az erdélyi magyar szavazókat hagyományosan kevésbé mozgatja meg az elnökválasztás, hiszen ebben magyar jelöltnek semmi esélye a végső sikerre. Ráadásul egy kiélezett „romám-román” párharc esetében a magyar szavazók egy része várhatóan már az első fordulóban szeretne „hasznosan” szavazni, vagyis valamelyik román jelöltre adja voksát.
Így nem kizárt, hogy Kelen Hunor jóval alacsonyabb eredményre számíthat, mint amit az RMDSZ a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács támogatásával elért az Európai Parlamenti választásokon. Egy ilyen forgatókönyv mellett kérdésessé válik, hogy megalapozza-e az RMDSZ-en belüli elnökcserét.
Értékes magyar szavazatok
Mivel a román elnökválasztás kiélezett, felértékelődhetnek a magyar szavazatok, különösen a második fordulóra. A három, második fordulóra esélyes román elnökjelölt közül a szociáldemokrata Mircea Geoana a leginkább magyarellenes. A volt külügyminiszter különösen a státustörvény magyar–román vitái során tett nyilatkozataiért vált népszerűtlenné a magyar közösségben.
Ám az is tény, hogy a kisebbségi jogok területén eddig az RMDSZ akkor érte el a legtöbb eredményt, amikor kívülről támogatta a Szociáldemokrata Párt kormányát (többek között ekkor vált használhatóvá a magyar nyelv azon települések közigazgatásában, ahol a magyarság eléri a 20 százalékot, de ekkor döntöttek arról is, hogy a magyar többségű települések helységneveit magyarul is ki kell tenni).
Ez annak is köszönhető, hogy a román baloldal berkein belül létezik egy technokrata, a magyarokkal együttműködni kész irányzat is. Ideológiai és társadalompolitikai szempontból az RMDSZ számára a legközelibb partner a Nemzeti Liberális Párt és annak elnökjelöltje, Crin Antonescu. Talán ennek is köszönhető, hogy Kelemen Hunor és más magyar politikusok immár kijelentették: a második fordulóban legszívesebben őt támogatnák. Igaz, ez a kijelentés „nem kerül sokba”, hiszen minimális az esély arra, hogy Antonescu bekerüljön a második fordulóba. Ettől függetlenül valószínű, hogy a román liberális politikus már az első fordulóban fog magyar szavazatokat kapni, különösen a magyar értelmiség köréből.
Basescu a Fidesszel barátkozott
Nagy kérdés Traian Basescu és a magyar szavazók közti viszony. A román elnök kétségtelenül próbált nyitni a magyarok felé: látványos székelyföldi látogatásokat tett, hivatalban lévő elnökként részt vett az RMDSZ kongresszusán, gyakran emlegeti a „nem etnikai alapú autonómiát”, vagyis közigazgatási decentralizációját, amivel a Székelyföld kétségtelenül jól járna. Ráadásul a román elnök idén nyáron komoly gesztust tett a magyarországi közvélemény-kutatásokon magasan vezető Fidesz irányába is azzal, hogy részt vett a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen.
A „fideszes kártya” megjelent Basescu kampányában is, hiszen minden egyeztetés nélkül egy Orbán-Basescu fényképes magyar nyelvű szórólappal kampányol Székelyföldön, már az első forduló előtt. Ugyanakkor Basescuval kapcsolatban ellenérzések is vannak a magyar közösségben. Ezek részben abból adódnak, hogy a populizmustól sem mentes román politikus hatalma gyakorlása érdekében már-már a kommunizmust idéző módon használja a titkosszolgálatokat.
A szórólap szöveges oldala
Mindettől függetlenül, különösen a Székelyföldön, egy Geoana–Basescu második fordulós párharc esetében – alacsony részvétel mellett – leginkább az valószínűsíthető, hogy a magyar szavazók többségében Basescura voksolnának, függetlenül az RMDSZ útmutatásától.
Magyar szempontból a politikai játszma az elnökválasztással nem ér véget. Románia a permanenssé váló kormányválsággal immár politikai káoszba lavírozta magát. Az elnökválasztással kapcsolatban az egyik legfontosabb, immár nemzetközi vált elvárás, hogy ezen változtasson.
Kormányra kerülhet az RMDSZ
Traian Basescu választási győzelme esetében nehezebbnek tűnik a kormányalakítás, hiszen vagy újra kell éleszteni a Szociáldemokrata Párttal a nagykoalíciót (a Boc-kormány bukását viszont a két párt közötti rendkívüli feszült viszony okozta), vagy a hozzá közel álló Demokrata Liberális Pártnak meg kell egyeznie a Nemzeti Liberális Párttal és az RMDSZ-szel, ami szintén nem ígérkezik egyszerűnek az előző parlamenti ciklusban történt szakítás miatt.
Traian Basescu sikere esetében nem képzelhető el olyan miniszterelnök-jelölt megnevezése (ez az elnök hatásköre), aki ne vonná be az elnök pártját a kormányba. Ennél az előrehozott parlamenti választásoknak is nagyobb az esélye. Mircea Geoana győzelme esetében viszont könnyebb kormányalakítás képzelhető el a Boc-kormányt közösen megbuktató szociáldemokraták, liberálisok és esetleg az RMDSZ között.
Vagyis a magyar párt komoly politikai mozgástérrel fog rendelkezni, bárki nyer is. Mindettől függetlenül nem árt rögzíteni: a leendő román kormánynak először kell majd nyíltan szembenéznie azokkal a nehézségekkel, melyeket a gazdasági világválság és az ország romló gazdasági teljesítménye okozott, és amiket az immár fél éve tartó permanens kampányban minden fél igyekszik elhallgatni.
