A közvélemény 48 százaléka érzi úgy, hogy Obama teljesíti ígéreteit, ez az arány azonban áprilisban még 65 százalék volt. Az elnök ezzel kapcsolatos legfőbb üzenete az, hogy elnöksége elején tart, mint fogalmaz, még tart a bemelegítés. Arra figyelmeztet: az ígért változások nem jönnek könnyen, meg kell értük küzdeni – írja a USA Today című lap a 2008-as elnökválasztás évfordulója alkalmából készített összeállításában.
Obama a kormánya által kezdeményezett és a kongresszus által jóváhagyott 787 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagban több ígéretét teljesítette. Pénzt fordítanak a munkanélküliek kibővített biztosítására, alternatív energiaforrások fejlesztésére és autópálya-építkezésekre. Ugyancsak törvénybe foglalták a hitelkártya-tulajdonosok jogainak nagyobb védelmét, a gyerek-egészségbiztosítási program kibővítését, és kiterjesztették a gyűlölettörvényt.
A törvényhozási támogatást nem igénylő elnöki kezdeményezések közül kiemelkedik az afganisztáni csapaterősítés, a terrorgyanús személyekkel való emberségesebb bánásmód, a kubai utazási korlátozások enyhítése és a muszlim világhoz való közeledés. Folyamatban van az egészségügy reformjáról, valamint az éghajlatvédelemről szóló törvényalkotás, továbbá elindult a nukleáris arzenál csökkentését célzó folyamat.
Felemás teljesítések
Kezdeti lépés történt az iraki csapatkivonásra, valamint Guantánamó bezárására is, de a haladás egyik téren sem jelentős. Irakban – a harcoló alakulatok tervezett kivonása előtt 10 hónappal – még mintegy 120 ezer amerikai katona állomásozik, Guantánamón pedig – az ígért bezárás előtt 3 hónappal – 221 foglyot őriznek. A fogolytábor bezárásával kapcsolatban a New York Times megjegyzi, hogy az elnök olyan, előre nem látható akadályokba ütközött, mint az európai országok vonakodása nagyobb számú guantánamói rab befogadásától.
A közel-keleti békefolyamatnak Obama az elnökség elején próbált lendületet adni, új megbízottat nevezett ki a térségbe és kairói beszédében egy egyenrangú palesztin állam körvonalait vetette fel. Erőfeszítései azonban nem sok konkrét eredményt hoztak, a tárgyalások megrekedtek és a két fél álláspontjában nem tapasztalható elmozdulás – írja a New York Times az elnök első évéről közölt összeállításában. Hasonló a helyzet Iránnal és Észak-Koreával, utóbbi országgal minimális kapcsolatfelvétel történt, Phenjan ugyanis pár hónappal Obama megválasztása után ballisztikus rakétakísérletet hajtott végre.
Amivel adós maradt…
Obama még nem foglalkozott olyan fontos ígéreteivel, mint a középosztálynak kedvező adócsökkentés, az állampolgárrá válás lehetőségének megteremtése az illegális munkavállalók számára, valamint a homoszexuálisok katonai szolgálatának megkönnyítése. Ezen kérdések mindegyikében erősen megosztott a Capitolium.
Az elnök néhány esetben nem tartotta be szavát. Azt ígérte, nem fog lobbistákat alkalmazni kormányában, mégis több ilyen személy került be az adminisztrációba, William Lynn, a Raytheon katonai cég volt lobbistája például a védelmi miniszter helyettese lett. Azt is beharangozta, hogy a C-SPAN kongresszusi tévében a nyilvánosság előtt zajló vita lesz az egészségügy reformjáról, az egyeztetések ezzel szemben a kulisszák mögött zajlanak.
Az amerikaiak, elsősorban a demokrata párti szavazók nagyra értékelik, hogy Obama, ígéretének megfelelően, komoly erőfeszítéseket tesz a washingtoni pártos szembenállás feloldására, még ha erőfeszítései nem is járnak sikerrel. Douglas Brinkley elnöki történész nagy eredménynek könyveli el, hogy Obama ígéretét teljesítve nyitottságot varázsolt az elnöki intézményébe.
Legkeményebb konzervatív bírálói viszont károsnak tartják az elnök szerintük ultraliberális politikáját, legfőképpen azt, hogy Obama minden korábbi elnöknél nagyobb költekezést folytat, a pénzügyi szféra és az ipar vezető vállalatainak részleges tulajdonlásával rombolja a szabad piac működését, a külpolitika és a biztonsági kérdések területén pedig tapasztalatlannak és bizonytalannak mutatkozik.
