Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő kiemelte, hogy “alig néhány héttel az ENSZ koppenhágai klímakonferenciája előtt fontosabb, mint bármikor, hogy az EU vezető szerepet játsszon, és hozzájáruljon egy átfogó, ambiciózus megállapodáshoz”.
A miniszterelnök úgy ítélte meg, hogy számos kérdésben az unió máris erős tárgyalási pozícióval bír a decemberi tanácskozásra, számos részkérdés viszont még tisztázatlan. Kiújult a vita arról, hogyan osszák el a terheket a EU-tagállamok egymás között. Az unión belül továbbra is vannak olyan tagországok, amelyek kizárólag szennyezésarányosan osztanák el a terheket.
Mindenki annak arányában fizetne, amilyen arányban szennyezi a föld légkörét. Más országok szerint tisztán GDP-arányosan kellene a terheket vállalni, a jómódúbbak fizetnének többet. Külön csoportot képviselnek itt a közép- és kelet-európai EU-tagállamok (köztük Magyarország), amelyek azt szeretnék elérni, hogy a szennyezés csökkentésében elért eddigi eredményeiket és gazdasági teherbíró-képességüket kellő mértékben vennék figyelembe.
Az unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes szén-dioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek. Koppenhágában ráadásul ennél is hosszabb távon kell már gondolkodni.
Az EU álláspontja tartalmazza azt a céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80-95 százalékkal csökkentse a kibocsátást. “Nincs B tervünk Koppenhágára, mert nem rendelkezünk B bolygóval” – fogalmazott nemrégiben José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök.
